Kényszerhelyzetben a megye legszegényebb önkormányzatai, Ahol nincs más lehetőség, csak a közmunka, Illyés Szabolcs, 2007-07-11

Csongrád megye munkanélküliségtől leginkább sújtott kistérségének, a makóinak a leghátrányosabb helyzetben lévő falvai csupán segélyekkel, vagy évi egy-két hónapos közmunkával segíthetik a nyomorban élőket – nekik ez is megváltás, sokukat a közműtartozások fenyegetik, van família, ahol meleg ételt csak az iskolában kap a gyermek.

Gazdasági szempontból megyénk legelmaradottabb része a makói kistérség. A munkanélküli ráta tekintetében évek óta első helyen álló Magyarcsanád mellett a környező falvak mindegyikének állandó, évtizedes problémája az állástalanság. A szegénység oka mindenekelőtt a lehetséges munkahelyek hiánya, a legnagyobb munkáltató az önkormányzat, csak a szerencsésebb családok fenntartói járnak a közeli városokba – leginkább Makó üzemeibe, egyébként a hivataltól várnak segítséget az itt élők.

Már hónapok óta nem kaptunk pontos adatokat a munkaügyi hivataltól arról, milyen is a munkanélküliség a falunkban, a legutóbbi adatok mindegyike 30 százalék feletti rátát mutatott, de tavaly a 37 százalékos adattal is szembesülnünk kellett – fogalmazott Farkas Jánosné, Magyarcsanád polgármestere, akitől megtudtuk: a faluban 1554-en laknak, így a tartósan állás nélkül lévők száma az ötszázat is meghaladhatja ez óriási teher a lakók mellett a településnek is.

Az önkormányzat vezetője legnagyobb segítségként a közmunkaprogramot említette, aminek a biztosítása a falu 65 milliós forráshiánya mellett komoly gazdasági erőfeszítés a hivatal dolgozóinak.

A közcélú munkát a lehető legtöbb rászoruló számára szeretnék elérhetővé tenni, így egy személyre esztendőnként egy hónapnyi lehetőségnél több nemigen jut – ám ez is több a semminél. Farkasné elmondta: idén áprilistól is rendszeres az érdeklődés, hiszen a helybeli szegények szeretnek dolgozni, csupán lehetőségük nincs rá.

Szinte minden karbantartó és parkgondozási feladatot így oldunk meg, közcélú munkavégzéssel elvégezhető feladattal egyáltalán nem bízunk meg külsős vállalkozást, hiszen tudjuk, hogy milyen helyzetben vannak a legszegényebbek. Egyszerre legfeljebb húszan dolgozhatnak így, de sokan még emellett is igénylik a szociális segítséget, ingyen tankönyvet és napközis étkezést biztosítunk minden rászoruló gyereknek, van iskolásunk, aki csak így ehet meleg ételt hétköznap – sorolta a polgármester.

Statisztikai adatok szempontjából valamivel jobb helyzetben van Kövegy, ahol a munkanélküliségi ráta 27 százalékos – ez 80-100 tartósan állás nélkülit jelent. Galgóczkiné Krobák Mária Anna polgármester szerint azonban a szociális helyzet itt is nagyon súlyos, sok családnak a bizonytalan napszám és a segély mellett csak a közmunkából származó jövedelem az egyetlen forrása.

Két-három hónapos ciklusonként váltják egymást a közcélú munkában foglalkoztatottak, névsor szerint hívjuk be őket, a szerencsésekre évente két terminus is jut, igyekszünk igazságosan élni ezzel a lehetőséggel. Munkahely a faluban szinte egyáltalán nincs, és sok család annyira rossz anyagi helyzetbe került, hogy nem tudják fizetni a közüzemi díjakat, sokukat közműtartozások fenyegetik.