Tudja-e, mitől makói a hagyma? – kérdezi tőlem a Hagyma Terméktanács elnöke, Gazdag János. – Nem elsősorban attól, hogy Makó környékén terem. A legtöbb hagymát magról vetik, de a makóit nem, azt dugványozzák. Első évben sűrűn elvetik, azután a dugványokat felszedik és hőkezelik, hogy ne teremjen magot. Ezért a növény a következő évben ismét a fejet növeszti.

Korábban a makói hagymának a beltartalmi értéke kétszer akkora volt, mint a magról vetetté, de a kétéves növény előnye ezen a téren is csökkent. Amelyik termékre két év költsége rakódik rá, az lényegesen többe kerül, mint amelyik egy év alatt készül el. Ezért kevésbé kelendő, tehát kevesebbet termesztenek belőle, a nemesítők inkább az egyéves fajtákkal foglalkoznak. Nem is terem annyit, ráadásul drágább az előállítása.

Mindezért a sok hátrányért az íz kárpótolja a fogyasztót, aki azonban legkevésbé figyel erre. Ő csak annyit akar, hogy mindig friss hagymát találjon a piacon, a boltokban. Holott bizonyos ételeket nem is szabad egyéves hagymával készíteni: például a pörköltet vagy a hagymás rostélyoshoz való hagymakarikát. Gazdag János elmondta: egy általuk készített piackutatás szerint a magyarok 90 százaléka hallott a makói hagymáról, de kifejezetten csak 40 százalék keresi, és 15 százalékuk mondta, hogy csak ilyet vásárol.

– Aki a hagymatermesztést komolyan gondolja, annak többféle fajtát kell termesztenie, hogy mindig legyen áruja – mondta egy királyhegyesi agrárvállalkozó, Vízi István, aki száz hektáron foglalkozik vöröshagymával. – Ez 4-5 fajtát jelent, amelyeket három nagy csoportra lehet osztani. Az ősszel elvetett, áttelelő fajtából kell a legtöbb. Augusztusban érik a dugványozott, ősszel pedig az, amit tavasszal vetünk el magról. Ha valamelyikből több van, akkor lehet gondolkodni, hogy a másikat később dobjuk piacra, nehogy egymás versenytársai legyenek. A dugványozott hagymának szerencsés tulajdonsága, hogy jobban eltartható, tehát azzal télen is elő lehet jönni.

A hagymatermesztés közepesen drága mulatság: Vízi István az átlagos költséget hektáronként félmillió forintra taksálja. A kétéves növénynek a termesztése munkaigényesebb, kevésbé gépesített, viszont kevésbé igényli az öntözést. A magról vetettet olyan helyre ültetni, ahol esetleg nem kapja meg a szükséges vizet, nem szabad. Az árakat azután a piac határozza meg. Az idei negyven-ötven forint egészen jónak számít, ha nem vesszük tekintetbe, hogy az áruházlánc polcán már 200 forintért látjuk viszont. Az árat nagyban meghatározza, hogy az országba bekerül-e éppen olyan import, ami mindenkinek elrontja az üzletét.

– Nagyon sok kereskedő, elsősorban a barter miatt kényszerül rá arra, hogy külföldi hagymát hozzon be – magyarázza Gazdag János. – Ez úgy működik, hogy ő Lengyelországba exportál valamit, és ott felajánlják neki, hogy nagyon olcsó vöröshagymával fizetnek. Behozza az országba, és leszorítja az árakat. Ezt azért sérelmezzük, mert ez általában rossz minőségű áru. A jó beltartalmi értékkel rendelkező lengyel hagymát ugyanis Németországba és Svédországba viszik.

A dugványozott makói hagyma uniós eredetvédelem alá esik. Ez azt jelenti, most már nagy biztonsággal megállapítható, hogy amit veszünk, az ilyen-e, vagy csak Makón csomagolt lengyel, esetleg kínai termék. Hogy a védelem időben jött-e, nem tudni. Egy biztos, a magyar hagyma termőterülete a rendszerváltás óta a tizedére csökkent