Szeretettel köszöntelek a Makói életképek közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Makói életképek vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Makói életképek közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Makói életképek vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Makói életképek közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Makói életképek vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Makói életképek közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Makói életképek vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
|
Megye: Csongrád Makó
Makó az ország délkeleti szegletében, Csongrád megyében, a román határ közelében, a Maros-folyó jobb partján fekszik. Története: Makó első írásbeli említése 1247-ben Vlnuk (ejtésben Velnök) alakban figyelhető meg. Az akkori neve ószláv nyelven révészt jelent, s ez arra utal, hogy ezen a helyen kedvező volt a Maroson való átkelés. A XV. században a térség falvainak piaci központja volt, mezővárosi szerepkört töltött be. A karlócai béke (1699) után a kamarai betelepülési kedvezmények hatására hirtelen gyors fejlődésnek indult. Ennek következtében a város 1730-ban megyeszékhely lett Makó szabadságszerető népe egy szívvel, egy lélekkel sorakozott Kossuth Lajos zászlaja alá 1848-ban. Makó 1849-ben rendezett tanácsú város lett. Látnivalók: Makóra Szeged felől érkezőt a Korona szálló impozáns, eklektikus épülete fogadja. A Korona előtti téren áll az első világháborúban elesettek hősi emlékműve. A szálló melletti parkban található József Attila szobra. A város monumentális klasszicista középülete a Városháza, s a legreprezentatívabb lakóháza a neobarokk Bérpalota. A református városrész jeles épülete a szintén neobarokk stílusban épült Postapalota és mellette a Makovecz Imre által tervezett Hagymaház. A város legrégibb épülete a barokk stílusú, 1734-ben épült Kálvária-kápolna. Makó egyik legfőbb értéke az itt feltörő, gyógyhatású termálvíz, illetve a Marosnak köszönhető gyógyiszap. Fürdőnkben mindkettő kipróbálásra van lehetőség.
A városban a minőségi szálláshelyet öt panzió, egy hotel és két camping is biztosítja; a vendéglátást és az étkezést pedig négy étterem, egy csárda, pizzéria, valamint mintegy féltucatnyi vendéglő biztosítja.
Makót világhírűvé többek között az a makói vöröshagyma tette, amely 1888-ban díjat nyert a brüsszeli világkiállításon. A városkörnyéki földek ma is optimális környezetet nyújtanak ennek a sok szempontból hasznos növénynek.
Link: http://www.mako.hu |
VÁROSTÖRTÉNET
)
Makón a kedvező marosi átkelőhelynél már honfoglaló magyarok is
települést találtak Velnök (Vönek) néven, ami ószláv nyelven révészt
jelent.
A települést a XIII. század második felétől a birtokos Makó bánról
Makófalvának nevezték. Csak a török uralom alatt rövidül le neve
Makóra, ami pogány eredetű utónév (jelentése turk nyelven: dicsőséges).
A XVI. századi török uralomra, a reformáció idejére esik Makó
szellemi kibontakozása: Abádi Benedek és Szegedi Kis István hitújító
tevékenysége révén a város református esperesi székhely lett. Makó és
környéke 1719-1848 között a csanádi püspökök tulajdona, ők telepítették
be 1750 körül a görögkatolikus ruszinokat.
)
Makó 1730-ban Csanád megye székhelye lett, és a XVIII. század
utolsó évtizedében jelentős vallásos irodalmi élet zajlott itt.
Szikszai György nyitotta meg a sort, akinek "Keresztyényi Tanítások és
Imádságok" című könyve 89. kiadásban 1975-ben jelent meg.
A XVIII. század végén honosodott meg e tájon a hagymatermesztés, ami a város gazdasági jólétét alapozta meg.
Az első világháború után, a trianoni békeszerződés következtében a
város határszélre került. A nehéz gazdasági körülmények ellenére pezsgő
szellemi élet bontakozott ki. Ezt mutatja be többek között állandó
kiállításán a József Attila Múzeum.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!