Makó város híres szülöttére, Galamb Józsefre emlékezett a város a mérnök Csipkesori szoborparkban található szobránál. A megemlékezés koszorúit Makó város önkormányzata, a Galamb József Szakképző Iskola és a mérnöki kamara képviselői.

Találós kérdés lehetne: tudja-e, mi a közös Juhász Gyulában, József Attilában, Galamb Józsefben, Páger Antalban és Joseph Pulitzerben? Azon kívül, hogy mindannyian maradandó értékeket hoztak létre a maguk módján, még az is, hogy életük egy részét Makón, a Dél-Alföld egyik kisvárosában töltötték.

A hajdani, monarchiabeli nagyság és az

Európai Unió kínálta felemelkedés jelei egyszerre vannak jelen Makón,

amely nem versenyre kelni akar határ menti szomszédaival (Temesvárral, Szabadkával, Szegeddel), hanem értelmesen kiegészíteni azok kínálatát, megadni azt, amit csak patinás kisváros adhat.

Makó az ország délkeleti szegletében, a Maros jobb partján, Szegedtől 30 km-re található. Jeruzsálemtől egy kicsit valóban messze van, de a város mégis fontos találkozási pont a hármas határ mentén. Románia és Szerbia-Montenegró közelsége meghatározó városunk életében.

A Maros-völgyi térséget a 26 ezres lélekszámú Makó és a körülötte elhelyezkedő, 25 ezer embernek otthont adó 16 kistelepülés alkotja. A jellegzetes alföldi tájat éghajlatilag a forró nyár jellemzi. Itt fordul elő hazánkban a legtöbb nyári nap (85--90), így nálunk van az ország napfényben egyik leggazdagabb vidéke.

A világhírű makói vöröshagyma a térség egyedülálló specialitása közé tartozik, szimbólumává vált. A tizenhetedik századtól kezdődő makói fellendülés fontos motorja volt a hagymatermesztés.

A turizmus fejlesztése a Dél-alföldi kistérség egyik lehetséges kitörési pontja. Makó közössége hisz ebben: 2004-ben Magyarország legvirágosabb városa, 2005-ben pedig az Európa ezüstérmes virágos városa kitüntetést nyerte el a parkosításáért, különösen figyelemre méltó az épített környezet és a virágágyak, útszegélyek igényes összehangolása, harmóniája.

Makó városa rangos kulturális rendezvényekkel és folyamatosan fejlődő fürdővel áll az ide látogató turisták rendelkezésére.

A Városi Termál- és Gyógyfürdő az 1986-ban gyógyvízzé minősített, 41 fokos alkáli-hidrogén-karbonátos makói ásványvízen alapul, amely rendkívül jó hatással van a mozgásszervi, reumás betegségek gyógyítására, törések utáni kezelésekre, nőgyógyászati, idegrendszeri betegségek kezelésére.

A gyógyvíz mellett nagy lehetőséget rejt magában a gyógyiszap is, melyet iszappakolásokhoz a forgalmas wellnesshotelek is Makóról szereznek be.

Sokszínű művészeti élet gazdagítja városunkat. Nyaranta a Makovecz Imre megálmodta Hagymaház szabadtéri színpadán, az Operettfesztivál és a Makói Muzsika előadásain híres dalszerzők, komponisták dallamai csendülnek fel, megelevenednek a „boldog békeidők” szereplői.

Nevezetes épületeink, számos műemlékünk sajátos hangulatot kölcsönöz a városnak.

A barokk stílusú belvárosi református templomról eleink így írtak: „díszesebbet kőtoronyban kívánni és látni alig lehet”.

A szegedi, aradi és vásárhelyi országutak találkozásánál jött létre a háromszögletű terekből álló főtér, melyet egyik oldalon a klasszicista stílusú Városháza, másik oldalon a Korona impozáns épülete zár le, amely helyet ad a térséget egyre inkább jellemző konferenciaturizmusnak.

A fiatal József Attila itt töltötte élete talán legnyugodtabb, legkiegyensúlyozottabb éveit, erre minden makói különösen büszke. A Maros-part és a múzsák ihlették a Makón született verseit, s itt talált támogatókra, jóbarátokra Espersit János, Juhász Gyula és Móra Ferenc személyében. Itt született a Szépség koldusa című első verseskötete, mely aszfaltba süllyesztett, bronz emléktábla formájában a gimnázium melletti járdán lépten nyomon felidézi a nagy költő emlékét.

Segélykiáltás a makói zsinagógáért

Nincs pénze a tulajdonosnak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) a négy évvel ezelőtt nyolcvanmilliós költséggel felújított, de újra felvizesedő, ezért veszélybe került makói ortodox zsinagóga megóvására. A több mint 110 éves, műemlék jellegű épület, amely az ország második legnagyobb működő ortodox zsinagógája, segítségre vár.

A makói kistérség falvai számos értéket, felfedezendő kincset rejtenek. Kiemelkedően szép és különleges a kiszombori Rotunda, azaz körtemplom, vagy a Langó kápolna Apátfalva határában, amely a népi vallásosság emlékhelye. Érdemes megnézni az óföldeáki erődtemplomot és a magyarcsanádi Kunkeresztet.

A hagymás ételeink messze földön hírét vitték városunknak. Kabos Gyula örökzöld mondása nagyon időszerű és kedvelt mifelénk: a hagymát is hagymával esszük! Aki megkóstolta egyszer is a cipóban tálalt ünnepi hagymalevest makói módra, a töltött hagymát gombakalappal, a hagymás csülköt Makó-Igás módra, bizonyára megjegyzi Makó nevét! A gasztronómiai kalandok után érdemes más kihívások után is nézni nálunk.

Makó igazi kerékpáros város, Hollandiát idézően magas a kerékpárok száma mifelénk, kerékpárútjainkat folyamatosan fejlesztjük, egyre népszerűbb helyszíne kívánunk lenni az aktív turizmusnak. Szaporodnak a kerékpárkölcsönzők, tervezzük a Maros-part turistabarát átalakítását a lovasturizmus helyszínének, ill. a csónakkikötő kiépítésével.

Térségünkben hét vadásztársaság működik, őzet, vaddisznót és egyéb apróvadat lehet lőni nálunk. Számos ígéretes horgásztó csalogatja a szabad vizek szerelmeseit.

Látogasson el hozzánk, a virágváros várja Önt! ■

Makó Város Önkormányzatának nem tegnapi ötlete, hogy a gazdaság élénkítése, a helyi és térségi munkahelyteremtés érdekében az egyik legdinamikusabban fejlődő iparágat, a turizmust Makón meghonosítsa. A történet kezdete tíz évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor a város gazdasági szakemberek segítségével felmérte, milyen lehetőségek állnak rendelkezésére, hogy az önkormányzat eszközeinek figyelembe vételével kitörési pontokat fogalmazzunk meg. A szakértői vélemények egybehangzóak: a gyógyhatású marosi iszapra, és az 1956 óta a városban feltörő, szintén gyógyító termálvízre alapozott gyógyfürdő, kiegészülve egy fürdőváros valamennyi szolgáltatásával adhat a város gazdaságának új energiákat, mozdíthatja meg a tőke érdeklődését, ez a fejlesztés adhat az itt élőknek munkahelyeket