Szerkesztő: Sáska Péter
Műsorvezető: Zalatnai Brigitta
Operatőr: Árva Tibor
Rendező: Mikula Andrea

Makón a kedvező marosi átkelőhelynél már honfoglaló magyarok is települést találtak Velnök néven, ami ószláv nyelven révészt jelent. A települést a XIII. század második felétől a birtokos Makó bánról Makófalvának nevezték. Csak a török uralom alatt rövidül le neve Makóra, ami pogány eredetű utónév, jelentése dicsőséges. A XVIII. század végén honosodott meg e tájon a hagymatermesztés, ami a város gazdasági jólétét alapozta meg. Makó és térségét járjuk be műsorunkban. Utunk során a környék nevezetességeit keressük fel úgy, hogy a vidék gasztronómiai különlegességeiből is bemutatunk néhányat.

Makó, Espersit-ház

Dr. Espersit János (1879-1931) lakása két évtizeden át a Dél-Alföld egyik legjelentősebb szellemi központja. A jó nevű ügyvéd polgári radikális lapszerkesztő, irodalmi és művészeti mecénás. A ház vendége, majd hónapokig lakója volt József Attila. 1920 októberében érkezett Makóra, hogy tanulmányait a főgimnáziumban folytassa. Makói verseiből állt össze első kötete a Szépség Koldusa. A látogató az Espersit-ház falai között korabeli kéziratok, könyvek, fényképek, festmények és berendezési tárgyak között ismerkedhet meg a magyar irodalom három kiemelkedő személyének József Attila, Juhász Gyula, Móra Ferenc helyi napjaival és azzal a légkörrel, amely elismerte és szerette művészetüket. Az előre bejelentkező csoportok számára ingyenes tárlatvezetést biztosítunk.

Makó, Hagymás ház

A világhírű makói hagymatermelést a múzeum skanzenjében erre a célra épített kertészházban mutatják be. A konyha belső részében, egy diorámában az egykori hagymapiacot villantja föl a kiállítás. A hátsó két helyiségben a sajátos makói hagymatermesztés munkamenete és eszközei láthatók. Láthatók a jellegzetes földmegmunkáló hagymás eszközök: a rövidnyelű hagymakaparó, a tolókapa, amelyet dikkelőnek neveznek; a szedésnél használják a hagymaásót, szedőrostát és a különböző földrostákat; a dughagyma osztályozásra rázó, tolós és forgatós rosták terjedtek el.

Kun László kereszt

Az ún. Kun László kereszt egyedülálló nevezetessége Magyarcsanádnak. Mivel Kun Lászlót a Maros túlsó oldalán, Őscsanádon temették el, ezért az elnevezésnek csupán mondai értéke van. Hasonló típusú kőkereszt Közép-Európából nagy számban ismeretes. Anyaguk csaknem kivétel nélkül helyi eredetű, és mindig egyetlen darabból készültek. A formák igen változatosak, felületük csaknem sosincs díszítve. A szakirodalom szerint a 13. századtól a 16. századig terjedő időben keletkeztek. Funkciójuk igen széleskörű volt: határjelek, törvényhelyek, emlékkeresztek (baleset, gyilkosság, szerencsés megmenekülés) vagy bűnbánati keresztek.

Óföldeák, római katolikus erődtemplom

A templom északi oldalán a XV. században különálló harangtorony épült. Ezután fallal vették körül, amelyhez a tornyot is hozzákapcsolták. A lekerekített sarkú, trapéz formájú erődnek két tornya és egy bástyája volt. A keleti oldalon csak a fal és a tetején futó fa védmű jelentette a védelmet, a Száraz-ér közelsége nem tette szükségessé újabb bástya építését.
A szentély alatti kripta 1759-ben készült. A sekrestye barokk boltozatával, ülőfülkéivel a XVIII. században, két részletben épült.
Bejelentkezéssel látogatható.

Makó, Városháza

A földszintes régi megyeháza 1780-ból származott. Mivel a napóleoni háború gabonakonjunktúrája a település gyors fellendülését eredményezte, a régi falak felhasználásával, 1834-1836 között új megyeházát építettek. Az épület 1950-ig Csanád megye székházaként működött, számos kulturális esemény, képzőművészeti kiállítás és hangverseny színhelye volt. Bartók Béla is fellépett itt 1929-ben.

Makó, Ortodox zsidó zsinagóga

Az 1872-ben önállósult ortodox zsidó közösség 1895-ben építtette fel a zsinagógát. A romantikus, lépcsőzetes homlokzatú zsinagóga hármas tagolású homlokzata gazdagon díszített.

A zsinagóga különlegessége a férfiak imaterétől faráccsal elválasztott kétszintes női karzat. A imatér közepén, tégla emelvényen áll a kovácsoltvas ráccsal körülvett Tóra-olvasó asztal. A Tóra-emelvényt, benne a Tóra-szekrénnyel az épület keleti falához építették. A fölötte lévő falfestményen Júda oroszlánjai tartják Mózes kőtábláit. Az égboltot utánzó mennyezetet arany csillagokkal díszítetik.

A műemlék jellegű épületet 2000-ben újították fel. A zsinagóga udvarán emlékparkot alakítottak ki, ahol a mártírok emléktábláit helyezték el.

Bejelentkezéssel látogatható.

Recept:

Makói haltepertő ropogós hagymakarikával
elkészíti: Frank Sándor

Hozzávalók:
(6 főre)

• 1,2 kg pontyfilé
  
• 60 dkg vöröshagyma
  
• só, bors, paprika
  
• étolaj
  
• 60 dkg krumpli
  
• 20 dkg zeller
  
• 2 fej lilahagyma
  
• 2 dl majonézmártás
  
• 10 dkg csemegeuborka