Makói életképek: Makó története

Szeretettel köszöntelek a Makói életképek közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 260 fő
  • Képek - 186 db
  • Videók - 98 db
  • Blogbejegyzések - 238 db
  • Fórumtémák - 7 db
  • Linkek - 35 db

Üdvözlettel,

Makói életképek vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Makói életképek közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 260 fő
  • Képek - 186 db
  • Videók - 98 db
  • Blogbejegyzések - 238 db
  • Fórumtémák - 7 db
  • Linkek - 35 db

Üdvözlettel,

Makói életképek vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Makói életképek közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 260 fő
  • Képek - 186 db
  • Videók - 98 db
  • Blogbejegyzések - 238 db
  • Fórumtémák - 7 db
  • Linkek - 35 db

Üdvözlettel,

Makói életképek vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Makói életképek közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 260 fő
  • Képek - 186 db
  • Videók - 98 db
  • Blogbejegyzések - 238 db
  • Fórumtémák - 7 db
  • Linkek - 35 db

Üdvözlettel,

Makói életképek vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Makó [szerkesztés]
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ez a szócikk a városról szól. További jelentéséhez lásd: Makó vezér.

Koordináták: é. sz. 46.217° k. h. 20.483°Expression error: Unrecognised punctuation character "{", Expression error: Unrecognised punctuation character "{"

Makó

Makó címere

Makó címere

 

Irányítószám6900Körzethívószám62Térkép
é. sz. 46.217° k. h. 20.483°Expression error: Unrecognised punctuation character "{", Expression error: Unrecognised punctuation character "{"Település
Mo. térképén

Makó város Csongrád megye Makói kistérségében. Magyarország legvirágosabb városa, Európai ezüstérmes a Virágos Falvak és Városok Versenyén. A hungaricumként számontartott makói hagyma városa.

Tartalomjegyzék[elrejtés]

 

Fekvése és közlekedése [szerkesztés]
Makó Magyarország térképén‎
Makó Magyarország térképén‎

Makó a Dél-Alföldön fekszik, azon belül is Csongrád megyében. Szegedtől 32, míg Hódmezővásárhelytől 30 km-re van. Mintegy 20 kilométerre van Makótól a nagylaki határátkelő, de a városhoz legközelebb a kiszombori határátkelő helyezkedik el.

Makó a 43-as főúton érhető el legkönnyebben, ez a főút közvetlenül Szegedtől vezet a román határig. Néhány éven belül (hivatalos dátum 2009) várhatóan elkészül az M43-as autópálya, ami Makót észak felől fogja elkerülni, így tehermentesítve a várost a mostani intenzív kamionforgalomtól.

Makó vasúti közlekedése is említést érdemel, bár mostanra igencsak leszállóágba került. Makó a 130-as számú Szolnok-Szentes-Hódmezővásárhely-Makó vasútvonal végállomása, emellett megállnak az Újszeged-Mezőhegyes-Kétegyháza (121-es) vasútvonalon közlekedő vonatok is állomásán. A vasút jövője hosszabb távon igen bizonytalan, a Makó-Hódmezővásárhely vasútvonalat már 2006 decemberében meg akarták szüntetni, rajta volt a megszüntetésre kijelölt 28 vonalas listán. Makó vasútállomásán kívül még egy másik állomás a Makó-Újváros és a Makó-Újvásártér vasúti megálló szolgálja ki az utazni vágyókat. A város északi részén lévő Hagymás elnevezésű megálló 1999-ben megszűnt. Mivel az újvárosi állomás és az újvásártéri megálló is a 130-as vonal mentén fekszik, jövőjük hosszabb távon kérdéses. Mindkét vonalon a jellegzetes vidéki motorkocsik a Bzmot-ok közlekednek, általában egy személyszállító kocsival.

A Csanád Vezér téren található a város buszpályaudvara, ahonnan az összes környező településre indulnak buszjáratok. Makón néhány helyijárat is van, de normális helyi tömegközlekedésről nem beszélhetünk. A városi közlekedésben érdekes szerepet tölt be a három iskolabuszjárat, amelyek egyfajta helyijáratok, a buszállomás illetve a három városi iskola főépülete között ingáznak napi kétszer. A szerepük csupán a diákok és a kísérőik, illetve a tanárok szállítására korlátozódik, más nem is használhatja őket. A helyijáratok:

  • 2-es: Buszállomás-Tesco áruház (napi 4 járatpár)
  • 3-as: Buszállomás-MAFÉG (munkanapi 1 pár járat)
  • 5-ös: Buszállomás-MEDICOR (munkanap 4 pár, szabadnap 1 pár járat)
    • 5-ös vonal betétjáratai az 5B Buszállomás-Református templom munkanapi (1 pár járat)
    • 5C Buszállomás-Volán telep (munkanapi egy járat a volán teleptől a buszállomásra.)
  • 7-es (ingyenes körjárat): Buszállomás-Kórház-Buszállomás (munkanap 2 kör)

2007. Január 1-jétől a 7-es járat közlekedése meghatározatlan ideig szünetel.

Az Iskolabuszok: A Iskolabusz Buszállomás-Almási u. ált. isk. B Iskolabusz Buszállomás-Belvárosi ált. isk. C Iskolabusz Buszállomás-Kertvárosi ált. isk.

 

Története [szerkesztés]

 

A kezdetektől a török uralomig [szerkesztés]

Makó és környékének története igen messzire nyúlik vissza. A rézkorból állattenyésztéssel kapcsolatos maradványok maradtak fenn. Környékén másfél tucatnyi kurgánt találtak. A régészeti szakirodalomban Makói-csoport néven ismert rézkori lelet öt edényt tartalmaz. Későbbről főleg szarmata emlékek találhatók, igen nagy számban. A kistérség környékén több, mint 180 nyilvántartott régészeti lelőhely van, legjelentősebbek Kiszombor környékéről, főként honfoglalás kori csatok, ékszerek és lószerszámok.

A település régi helye Ajtony földjeihez tartozott, amelynek Marosvár (tulajdonképpen a mai Csanád városa) volt a központja. Ajtony, bár bizánci papokat hívatott, és Viddinben névlegesen megkeresztelkedett, pogány volt. Ezenfelül az Erdély sóbányáiból és a vízi kereskedelemből származó jövedelmeket magának tartotta meg, fegyveres erőinek a száma pedig még államalapító királyunkén is túltett. Ennélfogva összeütközésbe került I. István királlyal, aki a Nagyőszi csatában legyőzte. A királynak nagy segítséget adott Csanád vezér, aki Ajtony egykori embere volt, de részeltes leírást közölt István királynak Ajtony táboráról, az ütközet során pedig ő maga végzett egykori urával. Ezután ez a terület a Csanád nemzetség kezébe került, Ajtony minden ingóságával és állatállományával együtt. Később is ennek a nemesi famíliának a leszármazottaiból kerültek ki a város földbirtokos családjai: a Telegdiek, Makófalviak, Tömpösiek.

Makó első említése 1247-ből, Vlnuk alakban maradt fönn. Ez a történészek véleménye szerint révet, folyami átkelő szót jelölt, de mint tulajdonnév, nyolcszáz év után Szegeden, mint Vőneki családnév fennmaradt. A település hosszan húzodott a Maros jobb partján, és igen fontos átkelőhely volt a gyors sodrású folyón. Később a Makó családhoz került, Makó bán uralma alá, aki felvirágoztatta, és új nevet is adott neki: Makófalva. A bán egyesitette a mára teljesen a városba olvadt apró falvakat(Kisfalud, Malomszög, Szentlászló, Szentmargita, Waffalaka, Vásárhelymakó). II. András király mellett részt vett a keresztes háborúban is.

Az 1400-as évektől Makó végéről lekopott a falva végződés, vámot szedett és piacot tartott. Jogilag falu maradt, de mezővárosi szerepkört töltött be. Lakosi kiemelkedtek a jobbágyi sorból, engedményeket kaptak a földesuruktól.

Szőkőkút a makói főtéren
Szőkőkút a makói főtéren

 

A török hódoltság kora [szerkesztés]

A török hódoltság ideje a Mohácsi vész után kezdődött de a csatát követő pusztítás elkerülte a várost. Makó ekkor már akkora méretű volt, hogy János királynak és kíséretének, valamint a vele találkozó Mehmed bégnek is szállást tudott biztosítani a tárgyalások időtartamára. Később a várost elkezték támadni az oszmán csapatok. 1551-ben a makóiak visszaverték Kámber bég támadását. A korábbi találkozón részt vevő Mehmed szandzsákbég már fenyegető levelet küldött a város bírójának, aki a település szabadságát drága ajándékkal váltotta meg. Első ízben 1552-ben Ahmed beglerbég török hordái égették fel a várost, de ez a támadás nem rázta meg a település gyarapodását, lélekszámnövekedését.A kettős adóztatás elől a városba menekültek a környező falvak jobbágyai, növelve a lakosság lélekszámát. Ismét jelentős számú település szűnik meg, vagy olvad bele Makóba, annak részévé válva (Örs, Lándor, Horró, Baromlak, Szemegyháza, Köztelek, Igás, Velnök, Barát, Bial, Módosibugalló) Ezután a város a vidék református központja, esperesi székhelye lesz, és egyike a "hódoltság fővárosainak". Szervezett keretek között teológusokat képeznek a városban, alföldi marhakereskedelemben a negyedik legtöbb állatot vásárra vivő település lesz. Szolimán temesvári basa csapatai 1596-ban fölégették a paplakot, a templomot, megsemmisült a levéltár és a pecsét is. A város ekkor teljesen kihal, később a hajdúk használták ellenállási fészeknek, de velük együtt az utolsó épületet, a romos templomot is a földdel tették egyenlővé.A támadások után a város 1603-ig üresenen áll, sok környező település végleg eltűnik a térképről is. Makó azonban újratelepül, és 1608-ban Báthory Gábor a várost védemébe veszi: biztosítja mezővárosi státuszát, és azt khász várossá nyilvánítja. Ezzel a döntéssel csak évente egyszeri adófizetésre volt kötelezve szultáni birtokként. A fellendülést hamar félbe törte a Makó család kihalása, akik nem oltalmazták többé szülővárosukat. A várost különböző földesuraknak adományozták, akik a városban csak a hasznot látták, és igen magas terheket követeltek lakóitól. A sanyargatásnak az 1676-ban a kamara által kiadott rendelet vetett véget. A makói jobbágyok királyi szabadosok lettek, akiknek nem kellett teljesíteni a földesúri szolgaltásaikat, csak évente egy összegben a kamarának fizettek 100 tallért. Ezidőtájt 600 fő volt a lakosok száma. A legsúlyosabb csapás 1686-ban érte a várost: a Szegedi vesztes csatáról visszavonuló tatár csapatok Galga kán vezetésével kegyetlen módon gyilkolták meg a civileket, az összes épületüket a tűz martalékává tették. Akkor, amikor az ország legnagyobb területe felszabadult a török uralom alól, Makó megszűnt létezni, és 13 évig úgy is maradt.

 

A Habsburg abszolutizmus alatt [szerkesztés]

Makó tehát lakatlanul került vissza a Magyar Királysághoz, de nem sokáig maradt az. Az 1699-es pozsonyi oklevél adómentességet és közmunkamentességet ígért mindenkinek, aki visszatelepül. Tulajdonképpen innentől fogva egy teljesen új Makó története kezdődik, viharos gyorsasággal való visszatelepülésekkel és fejlődéssel. Folytonosságát biztosítja azonban, hogy a visszatelepülők háromnegyede egykori makói volt. Az oklevél kiadásának napján ünnepli Makó a város napját. Új településrészekkel, orosz és zsidó negyeddel is bővült. A város II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában nem vállalt jelentős szerepet, de a fejedelem megvédte azt a fosztogató csapatoktól.1730-ban Csanád vármegye székhelyévé válik. Felépül a megyeháza, és a mai templomok legnagyobb része. Megszervezik a városi tanácsot, és közigazgatási funkciók betöltésére alkalmas testületeket. A Maros többször is elöntötte Makót, de ennek pozitívumaképp rendezett városkép jött létre, tervezett utcákkal. Mérnökök és földmérők tervezték az új városrészeket, ahol már vegyes felekezetű a lakosság. Mária Terézia azonban jól elbánt a várossal: a jobbágyokra hatalmas terheket rakott, a várost pedig a Csanád egyházmegye püspökeinek adta. A lakók hiába tiltakoztak, megkezdődött a város sanyargatása. Bár a püspököknek a szerbeket kellett volna távoltartani, kötelességükkel mit sem törődtek, így azok folyamatosan fosztogatták a várost. Krisztovics Imre püspök pedig teljesen maga elé hangolta a város lakosait, nem törődve azok kiváltságaival, robotra kötelezte őket és földjeiket elvette. Ezzel kirobbantotta az Úrbéri per (1778-1859) néven hírhedté vált konfliktust, amely nyolcvan évig tartott, és passzív ellenálláson túl fegyveres konfliktus is kibontakozott. Végül a viszálykodást peres úton zárták le, némi területet átengedve az akkori püspöknek, de robotmunkát nem vállalva. A török időkből megmaradt szőlőművelés mellett a vízi-, gőz-,és szélmalmok üzemelése is jelentős szakmává lép elő(ezekből összesen 39 működött a városban az 1780-as években. A város bíráskodási jogot kapott közösségi, gazdasági és háztartási ügyekben. Büntetésképpen pénzbirságot, testi fenyítést, vagy cigányok általi kihajítást írhatott elő. Betyárok befogadása esetén a házától meg kellett fosztani annak tulajdonosát.

 

A reformkortól a dualizmusig [szerkesztés]

A város képviselői mindvégig a haladás mellett tették le a voksukat: elfogadták az örökváltság javaslatát, a 12 pontot, valamint kijelentették, hogy "Vérrel is készek áldozni a szabadságért". Azonban erre csak a forradalom után nyílt lehetőség. A szabadságharc kezdetekor a szerbek hadserege mindent elfoglalt a Maros vonaláig, így Makó stratégiailag fontos város lett. Makón maga Kossuth Lajos is tartózkodott, aki népfelkelést hirdetett. A városnak a harcok első szakasza alatt menekültek áradatát kellett befogadnia, később tevékenyen is részt vett abban. Dobsa Lajos megkezdte a szabadcsapatok szervezését, az egyházak templomainak harangjaiból ágyú készült. A város rendezett tanácsúvá vált. A makói csapatok (megközelítőleg 428 makói férfi) az ellenségre súlyos csapásokat mért a környező falvak (Deszk, Kiszombor) melletti csatában, de a forradalom bukását az alföldi mezőváros sem kerülhette el. Az orosz csapatok támadásaira Szőregnél a csatát elvesztették, és későbbb letették a fegyvert az osztrák csapatok előtt, kilenc nappal a világosi fegyverletétel előtt. A megtorlást több mint 100 makói ember szenvedte el személyes sérelemként is.

A kiegyezés után felpezsdült az élet: Szeged után Makó volt a vidék első városa, ahol aszfaltoztak és artézi kutakat fúrtak. Eltörölve az osztrák-magyar vámvonalat a gazdasági teljesítmény megsokszorozódott. villanytelep létesült. A népesség elérte a 30 ezret. 1880-ban Makó, népessége alapján, az ország 12. legnagyobb városa volt, megelőzve többek között Pécset, Kassát, és Kolozsvárt is.[forrás?] 1883ban a két évvel korábban megalakult ACSEV munkája nyomán begördült az első vasút a településre. A Marosra vasúti és közúti hidakat is építettek. A város rendezett tanácsú lett. Dobsa Lajos, a város szabadcsapatainak 48-as tábornoka lesz a város követe. Felépült a faszínház, elkészült a gimnázium impozáns épülete, helyi újságok tömegei láttak napvilágra. A város kulturális-gazdasági fellendülését a honfoglalás milleneumának idején érte el.

 

A XX. század első fele [szerkesztés]

Makó lakossága az első világháború idején 37 ezer fő volt, ebből 8500 katona vett részt a világháborúban. Tehát a városi lakosok 23%-a személyesen is átélte a háború borzalmait. 1300 ember lett hősi halott a világégés pusztítása nyomán. Makó lakosságának kétharmada volt paraszt, nekik kellett előteremteniük a rekviráláskor kér kért termékeket – Makó esetében a hagymát. 200 vagon hagyma helyett volt, amikor csak 20-at tudtak beadni, ez is jelzi, hogy a hátország egyre jobban kimerült. Egy családnak 40 dkg kenyér jutott egy napra.

Az indulatokat felkavarták az Oroszországból hazatérő hadifoglyok, akik nem csak hogy megélték a bolsevik forradalmat, hanem aktívan rész is vettek benne. Farkas Imre és társai terjesztették a kommunizmus eszméit. Október 31-én hazatérnek a katonák az olasz frontról, a sapkájukon már nincs az Osztrák–Magyar Monarchia címere, az őszirózsát viselik. Megszervezik a katona-, paraszt- és munkástanácsokat. Pár napra rá kikiáltják a tanácsköztársaságot. Már másnap megérkezik a hír: Makó kommunista vezetője Zombori Lajos lesz. Makón 12 ezren voksoltak tanácsválasztásokkor. Felállították a forradalmi ítélőszéket, a vörösterror makói képviselőjét. Halálos ítélet azonban nem született, és több pozitív hatása is volt a kommunista proletárdiktatúrának. Például kötelező egészségügyi vizsgálatokat , vasárnap munkaszünetet rendeltek el, és engedélyezték a piacot. A főként munkásokból álló vörös hadseregbe Makón is toboroztak embereket: 54 huszárt és 135 géppuskást. A földeket és a téglagyárt államosították, csakúgy mint a 2 makói nyomdát. Az intézkedések nem sokáig maradtak életben, a kérész életű Tanácsköztársaság csupán 133 napig létezett.

A nemsokkal később érvénybe lépett Trianoni békeszerződés súlyos törést hozott: bár a lélekszám gyarapodott a menekültek befogadásával elvágták hagyományos erdélyi és bánsági piacaitól. A munkanélküliség jelentőssé vált.

A húszas évek végére a gazdasági világválság miatt a mezőgazdasági termékek árai csökkentek, a munkanélküliség hatalmas méreteket öltött. A földosztáskor nehezen tudott a tanács földet szerezni, gazdasági káosz lesz úrrá. Később stabilizálódott a helyzet, megnőzz a hagymások súlya városban. Makó továbbra is agrárváros maradt. A közélet minden téren felpezsdült: országosan elismert tanárok dolgoztak a gimnáziumban, régészeti ásatások folytak a tiszteletbeli makai vezetésével, művésztelep jött létre, nyaranta 150 színházi előadást tartottak az 1936-ban épült hagymaházban, Klebelsberg Kúnó irányításával több iskola épült. Az írástudatlanok száma 5% alá csökkent. A Nemzeti Parasztpárt 1939-ben itt alakult meg Erdei Ferenc vezetésével, míg 1937-ben a Márciusi Front bontott zászlót ugyanitt. Justh Gyula országgyűlési képviselőként támogatta a város fejlődését.

A II. világháború során az ukrán front csapatai érték el először a várost Malinovszkij tábornok vezetésével. A magyar-német csapatokat 1944. szeptember 26-án szorítják ki a városból. A mai Magyarország területén történő első hullámban esett el, és a térségében található Csanádpalota volt ez első , Vörös Hadsereg által elfoglalt település (ellentétben a közhiedelemmel, ami Battonyát nevezi meg ebben a pozícióban). A városon átvonuló cspaatok felrobbantották a Maros-hidat, és a városban átvette az irányítást a SZEB. Makónak 500 hősi halottja volt a nemzetközi konfliktus során.

 

1950-től a rendszerváltásig [szerkesztés]

A jugoszláv határ közelsége miatt, egy esetleges délszláv támadástól tartva a várost nem fejlesztették, a város elmaradottá vált. 1950-ben végleg megszüntették Csanád megyét, ezzel elveszítette megyeszékhelyi rangját. Az 1970-es árvíz után nagyvolumenű lakótelepépítések, infrastrukturális beruházások és iparfejlesztések kezdőzdtek. A betelepülő ipari létesítmények azonban szinte kizárólag budapesti gyárak leányvállalatai voltak, így ezek szinte azonnal kivonultak a piacról a rendszerváltáskor. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteket hoztak létre, amelyek eredményesen működtek, és vitték tovább a makói hagyma hírnevét. Az iskolák száma megkétszereződött, könyvtár, rendelőintézet és fürdő jött létre. Az egykor aktív és pezsgő , Makóhoz tartozó tanyaközpontokat felszámolták. Járási központtá tették a várost.

 

A mai Makó [szerkesztés]

A rendszerváltás után a város infrastrukturális ellátottsága ugrásszerűen javult. Kilépve a kistérségi szerepkörből határon átnyúló kapcsolatok központja lett, az ország délkeleti kapujaként. Idegenforgalmi látványosságaival, fürdőjével és kulturális örökségével vonzza a látogatókat. A népessége azonban folymatosan csökken, gyorsabban és nagyobb ütemben mint az országos átlag. Magyarország Legvirágosabb Városaként, a makói hagyma otthonaként kertészetileg és mezőgazdaságilag fontos település. A munkanélküliség nagy mértéke a rendszerváltás előttre vezethető vissza, de a ezen a tendencián az Ipari Park beruházásai és a szomszédos országok munkalehetőségei javítnak évről-évre. A város kulturális szempontból igen jelentős, a megye minden pontjáról érkeznek a rendezvényekre látogatók. Hagyományörző csoportjai, együttesei, zenekarai a világ számos pontján vívták ki a közönség elismerését. 2007-ben az Idősbarát Önkormányzat díjját nyerte el az államtól, ezenkívül az Európa Oklevél birtokosa amelyet az Európai Unió adományozott neki "elismerve Makó város önkormányzatának erőfeszítéseit, amelyet az európai eszmék népszerűsítéséért igen dicséretre méltó módon tett".

 

József Attila Makón [szerkesztés]

A "Maros menti Konstantinápoly" így emlékezik meg József Attila a városról. Mindössze 14 évesen, árván érkezett ide, s a későbbi József Attila Gimnázium (akkori Főgimnázium) tanulója lett. A város hamarosan rengeteg fontos momentumot nyújtott az ifjú költőnek, itt talál pártfogókat, s itt szeret bele "Cacába" Espersit Máriába, mecénása lányába. Csak Makón több darab kelt el első verseskötetéből (Koroknay nyomda termékei) mint a legkiforrottabb utolsó kötetéből egyetemesen. Járja egy monda József Attiláról itt, miszerint egy kevésbé józan állapotában iskolája meleltt kijelentette barátainak, hogy itt utcát fognak róla elnevezni... az az utca ma a Jószef Attila utca.

 

Nevezetességei [szerkesztés]

 

A város jelene [szerkesztés]

A város jelenleg 26 ezer lakossal rendelkezik, a munkaképes lakosság körében a munkanélküliség viszonylag magas, 8%. Makó híres fürdőváros, sok turista keresi fel külföldről a város fürdőjét. A gyógyiszap mellett hidegfizes feszített víztükrű-, élmény-, és tanmedence várja a vendégeket. A fürdő jelenleg is bővül újabb medencékkel. A makói ipari park, a város határában, sok embernek nyújt állást, és az országos tendenciával szemben folyamatosan bővül. A történelmi egyházak és a város kapcsolata példaértékű, ezt a kormány is dicséretesnek nevezte.A város lakossága csökken, a népesség elöregedik. A makói kistérség és a makói vállalkozási övezet központjaként közel 50 ezer embert fog közre, és lát el egészség-, oktatás-, munkaügyileg.

 

Kulturális élet [szerkesztés]
  • Hagymafesztivál

Makó immáron 16 alkalommal rendezte meg a Makói Nemzetközi Hagymafesztivált. Az eredetileg szakmai konferenciának induló programsorozat mára kinőtte magát, és a vásár, a kiállítások, a koncertek, a táncműsorok is elengedhetetlen részei lettek a jeles eseménynek. A testvérvárosi kapcsolatok ápolására is sok kerül a 3 napos rendezvényen.

  • Makói Muzsika

A több hétvégén át tartó zenei programokra jelképes árú összegért lehet jegyet venni. Komoly- és könnyűzene egyarát helyet kap a szinpadon, csakúgy mint musicalek széles sora. A szabadtéri esemény egy-egy előadását több mint 1500-an látták.

  • Haverock Party

A Városi sportcsarnokban kerül sor a fiataloknak szóló nyárbúcsúztató eseményre. Mindig színvonalas magyar rockcsapatok lépnek fel, amelyek között helyet kap a különleges hangzású helybéli Overdream együttes, ami a makóiak egyik kedvence.

  • Maros néptáncegyüttes
A Hagymaház, a makói színház
A Hagymaház, a makói színház

A nagy hírű néptánccsoport is Makón működik. Az együttes, amely 170 tagot számlál minden évben 2 nagyfellépést tart: a Farsangi gálát, és az Évadzáró előadást. Ezenkívül 3-4 külföldi meghívást kap, és a térség falunapjain, nyugdíjas találkozóin, és egyéb rendezvényein – például a hagymafesztiválon is fellép. Sok díjat tudhat magáénak, többek között a Makó Városért Érdemérmet, és a Csongrád Megyei Közgyűlés Alkotói Díját is.

  • Hagymakarnevál

A város össznépi farsangi mulatsága, melyre bárki benevezhet. A jó hangulatú eseményen Makó apraja-nagyja együtt búcsúztatja a telet.

  • Makói Művésztelep

A képzőművésszerti alkotótábornak is Makó ad helyet.Az évenete 3 hétig tartó program igen különleges, hiszen kizárólag határon túli magyar művészeket hívnak meg. A rétsztvevők két művüket hagyják meg a városnak, amely a helyi gyűjteménybe kerül. Ez az esemény elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia millenniumi pályázatának arany oklevelét.

Lásd még: Makói média

 

Sport [szerkesztés]

Makó sportélete igen gazdag. A focicsapat, a Makó FC jelenleg az NB II-ben, míg a férfi és női kézilabdaválogatottja az NB I-ben nyújt szép teljesítményeket.A városi sportcsarnok kiemelkedő jelentőségű, hiszen a nemrég átadott létesítmény sok neves sporteseménynek ad otthont a városban, például a Aerobik Magyar Kupa Döntő és Hungarian Opent is rendezték itt, ezenkívül a sportcsarnokban játszanak a város sportcsapatai hazai mérkőzéseket.A városban lehetőség nyílik a horgászatra, és bár jelentős horgászversenyek nicsenek a városban, mégis többb makói horgász tagja a nemzeti válogatottnak, amely hazánkat képviseli a horgász világbajnokságokon.A focival kapcsolatban számos helyi, vagy kistérségi versenyt rendeznek, mint például a Maros Kupa, vagy a Hagyma Kupa.

 

Külföldi kapcsolatai [szerkesztés]

 

Testvérvárosai [szerkesztés]

 

Egyéb kapcsolatai [szerkesztés]
  • Lengyelország Jasło, Lengyelország – 1998. május 3-án, a Makói Városnap alkalmából, létrejött az együttműködési szándéknyilatkozat dr. Buzás Péter, Makó, és Andrzej Czernecki, Jasło polgármestere között.
  • Lengyelország Radomsko, Lengyelország – 1990 óta a két város delegációi rendszeres látogatások alkalmával találkoznak.
  • Izrael Kyriat Yam, Izrael – A két város közötti kapcsolatfelvételt a makói Magán Zeneiskola és az ottani zeneiskola kezdeményezte 1999-ben. Ezért főleg kulturális és művészeti kapcsolatokpk vannak a két város között.
  • Kína Xinyang, Kína – 1997-ben kezdődött a kapcsolat, 2000-ben együtműködési megállapodást írtak alá, gyermek cserediákok küldésének lebonyolítására.
  • Németország Rheine, Németország – A kapcsolat oktatási intézmények és az ottani gimnáziumok, valamint a művészeti csoportok közötti együttműködésen, csereszereplésen alapulnak.
  • Törökország Atca, Törökország – Fejlesztési, struktúrális ismeretség kiépítése okán jött létre a kapcsolat.

 

Oktatási Intézményei [szerkesztés]

 

Érdekesség [szerkesztés]

A városnak semmi köze sincs az elterjedt mondáshoz: Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől, ugyanis e mondás Makó vezér nevét őrzi.

 

A város szülöttei [szerkesztés]

 

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Mak%C3%B3

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu