Karate: védd magad!

• Kyokushin

Megalapítója Sosai Masutatsu Oyama, eredeti neve Hyung Yee Choi. Saját stílusát az 1950-es évektől kezdte kifejleszteni, felhasználva a tradicionális japán karaték (shotokan, gojuryu) egyenes vonalú technikáit, és a kínai kempo körkörös mozdulatait. Célja tökéletesíteni a karate technikáját, küzdelmét, törekedve a valós felkészítésre, bebizonyítani a fizikai és a szellemi tréning közti összefüggés fontosságát. A kyokushin karate mozgásrendszere a kör, az egyenes, és a pont egységére épül fel; minden technika körkörös úton egy pontba fókuszálunk, így lehetséges a test összes energiaforrását felhasználni, összpontosítani. A kyokushinkai elnevezése három szó összetételéből jött létre: kyoku = végső, legtávolabbi, shin = igazság, valóság, kai = találkozás, összekapcsolás. Tehát az irányzat nevének jelentése: találkozás a végső igazsággal. A kyokushin karate szimbóluma a kanku, mely eredetileg a Kanku Dai katában szereplő "égvizsgáló" pozíció.

A Karate életmód, szemlélet, egy, a harcművészeten keresztül gyakorolt szellemi út - és hatékony önvédelem is. Egyrészt a rendszeres gyakorlással elért önuralom, és önbizalom lehetővé teszi, hogy a karatés elkerülje az összecsapást, de ha megtámadják, akkor a begyakorolt technikákkal képes megvédeni önmagát - mondja Fülöp Attila két danos mester, hozzátéve: a Karatét sosem késő elkezdeni.

- Harcművészeti tanfolyamok tucatjait hirdetik a fővárosban. Hogyan válasszuk ki magunknak a leginkább megfelelőt?

- Először is: a mester, az edző mindig legyen fekete öves. Másodszor: érdemes a Karate mellett dönteni, mert itt nem nagyon hibázhatunk a választásnál. Például a kung-fu nagyon népszerű, de nálunk kevesen értenek hozzá, kevés a jó iskola, és sok a szemfényvesztő, a kókler.

- Mi szól még a Karate mellett?

- A legegyszerűbb, ha felsoroljuk ezeket. Biztonságosabb, mint bármelyik másik sport, mert itt technikai kontroll alatt készülünk az összecsapásokra. Komplex módon átmozgat, biztonságérzetet és tartást ad, képessé tesz az indulatok kezelésére, elismerést biztosít azok számára, akik művelik. Ráadásul nem kell hozzá ügyesnek és magasnak lenni: kellő gyakorlással és kitartással bárki elérhet egy bizonyos szintet.

- Mennyi idő alatt?

- Majd' mindennapos gyakorlás, de legalább heti háromszor másfél-két óra mellett öt év kell hozzá.

- Nem kevés.

- De megéri. A Karatésok kiemelkednek a többiek közül, elismerést szereznek maguknak, s nem azért, mert erősek és meg tudják magukat védeni. Hanem azért, mert a Karate okos sport. Sőt, annál is több.

- Ezt hogy értsük?

- A Karate több mint sport, több mint egyszerű testmozgás. Aki Karatét gyakorol, annak megnyilvánulásaiban a Karate alapelveit - jellem, tisztelet, szorgalom, önuralom, akarat - kell minél jobban érvényesítenie. Így a gyakorlás nemcsak az edzőteremben végzett munkát jelenti, hanem hatnia kell az élet minden területére is. A test edzése és a jellem formálása összefügg. A rendszeres, fegyelmezett gyakorlás javítja a koncentráló képességet, az odafigyelést, a kitartást, így a karatés a munkában, a tanulásban jobb eredményeket érhet el. Minél inkább megvalósítja valaki ezeket az alapelveket, annál inkább fog hatni a környezetére is.

- Vagyis a Karate egyfajta filozófia is, ugye?

- Hogyne. A Karate szó üres kezet jelent, ami közvetlenül arra utal, hogy ez egy fegyvertelen küzdőművészet. Az első írásjegy a "Kara" az "Üresség" a Zen buddhizmus legfontosabb fogalma. Üresnek lenni jelen esetben azt jelenti: előítéletektől mentesen úgy tekinteni a dolgokra, ahogy vannak, képesnek lenni "kiüresedni", megszabadulni a sokszor rossz beidegződésektől, mindig készen állni új ismeretek befogadására, más nézőpontokból megvizsgálni ugyanazt a problémát. A Karate esetében ez a fajta üresség az eszköztelenségre is utal; ahhoz, hogy a Karatét gyakoroljuk, az előbb említett alapelveket érvényre juttassuk, nincs szükségünk semmire, nem kell semmilyen különleges képesség, semmilyen speciális dolog, csak saját magunk. A fegyverhasználat, átvitt értelemben bármilyen eszközhasználat, vagy képesség kihangsúlyozása, függőség kialakulását eredményezheti. Így ez a fajta üresség az egyensúly, a harmónia megteremtésének a módszere lehet.

- Úgy hangzik, mint egy elvont bölcselet.

- Pedig nem csak az. Mert mindemellett, pontosabban mindezzel szoros összefüggésben a Karate egy olyan testedzés is, ami lehetővé teszi, hogy a rugalmasságunkat, gyorsaságunkat, erőnket, állóképességünket, vagyis mindazt, ami a modern értelembe vett egészséghez tartozik, megőrizzük, sőt fejlesszük. Az előbb említett elvek - amit elvont bölcseletnek nevezett - csak a rendszeres, kitartó gyakorlás során válnak élővé. Összefoglalva: a Karate olyan harcmûvészet, amely lehetővé teszi, hogy a rendszeres gyakorlás révén, mind a szellemileg, mind a fizikailag teljesebb emberekké váljunk.

- És hogy meg tudjuk védeni saját magunkat.

- Természetesen. A Karate mindemellett hatékony önvédelem is. Egyrészt a rendszeres gyakorlással elért önuralom, és önbizalom lehetővé teszi, hogy a karatés elkerülje az összecsapást, és kezelni tudja az agressziót, de ha megtámadják, akkor a begyakorolt technikákkal képes megvédeni önmagát.

- Lányoknak is ajánlható a Karate?

- A magyar karatésok 40 százaléka nő. Szívesen választják ezt a harcművészetet, mert jobban átmozgatja őket, mint az aerobic, és biztonságérzetet nyújt számukra. Mellesleg a lányok ügyesebb karatésok, mint a fiúk.

- Sok szülőnek, de sok diáknak is az a baja a különféle sportágakkal, hogy csak versenyszerűen lehet űzni. A Karatéval mi a helyzet e téren?

- Ezt nem kell versenyszerűen csinálni, de érdemes részt venni a versenyeken: itt lehet "élesben" verekedni, és a bajnokságok rutint adnak, és segítenek abban, hogy megtanuljuk kezelni a stresszt.

- Úgy tudom, a Karate eredetileg nem volt versenysport. Ha már itt tartunk: mi az, amit egy laikusnak vagy egy kezdőnek érdemes tudni a Karate eredetéről?

- Valóban nem volt versenysport. Ami meg a történelmet illeti: a Karate nem japán eredetű, hiszen a japánok csak elfoglalták Okinawát, ahonnan valójában származik. A szigeten már nagyon régóta élt a puszta kezes harcművészet. A felvirágzását annak köszönheti, hogy az 1400-as években, majd kb. 200 évvel később is megtiltották a szigeten a fegyverek viselését. Az okinawaiak nem védhették meg magukat fegyverrel, ezért egyre többen és többet gyakorolták a pusztakezes küzdőművészetet. A karate eredetét sokan visszavezetik Bodhidarmáig, aki Indiából érkezett buddhista szerzetes és a Shaolin (japánul: Shorinji) templom, valamint a Zen buddhizmus megalapítója volt. A legenda szerint a szerzetesek nem bírták ki a hosszú, nagy megterhelést jelentő meditációkat, ezért ő egy régi harci művészetre kezdte oktatni őket, hogy megerősítsék testüket. Ebből alakult ki a Shorinji stílus, párhuzamosan a Wutang stílussal, ami egy hegyről kapta a nevét. Ezekből származtatják a kínai kung-fu-t.