5.sz.séta
A Szép utca

Az északnyugati külső városrészeket a Marczibányi tér és a Szép utca köti össze a Főtérrel. Marczibányi István (1750-1810) a makói születésű irodalmat és a tudományt önzetlenül támogató mecénásról 1990-ben nevezték el a teret. A régi városháza mellett épült föl a fürdő(9). Kútját 1967-ben fúrták, akkori hőfoka 91 °C volt. Az Országos Közegészségügyi Intézet vizsgálata szerint igen sok szerves anyagot és oldott sót tartalmazó alkálihidrogénkarbonátos hévíz, amelynek fluorid-ion és metakovasav tartalma is jelentékeny. A makói termálvizet a Szociális és Egészségügyi Minisztérium 1988-ban gyógyvízzé nyilvánította. 1882-ben megindult a maszírozás, tangentor, galván és ingeráram kezelés; 1993-ban a szénsav-fürdő, örvényfürdő, elektromos kádfürdő. A makói gyógyvíz sikeresen alkalmazható degeneratív és mozgásszervi betegek kezelésére. A fürdő előtti parkban 1998-ban állították föl az egy törzsből kiágazó, majd újra összezáruló tölgyfából faragott Kapcsolatok szobrot. Kárpátalján élő, a millecentenáriumra a Vereckei-hágóban tervezett honfoglalási emlékmű tervezője, Matl Péter alkotta. A Szép utca felé tovább haladva, a jobb oldali sarkon (a Teleki László u. 5.) épült 1840 körül klasszicista stílusban a Lonovics-kúria. Utcanyitás miatt az épületet megcsonkították, ekkor sérült a klasszicizmus szimmetriája. A Teleki utcában jobbra, a harmadik házban született Eckhardt Tibor (1888- 1972) kisgazda politikus, diplomáciai küldetésben külföldre távozott államférfi. A szülőház falán elhelyezett emléktáblát 1992-ben dr.Habsburg Ottó, leplezte le. A Teleki utca kellemes hangulatát az árnyas gesztenyefák és a szecessziós polgárházak adják.A Teleki és a Szép utca sarkán 1928-ban készült el a rendőrkapitányság, mellette (Szép u. 2.) a következő évben neobarokk fölfogásban a mai Galamb József Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola. A Szép utca 6-8. alatti egykori Nyéky-Kristóffy-kúria klasszicista tagoló elemei az átépítések során sokat sérültek.

A Szép utca végén 1999-ben avatták föl Matl Péter kárpátaljai szobrászművész alkotta Rege a csodaszarvasról(10) játszóteret. Díszítő elemeit Arany Jánosnak hasonló című költeménye alapján a honfoglalás-kori magyar művészet formakincséből merítette. Minden játék egy-egy stilizált jelenet a versből.

6. séta
Újváros

A Főtérről a Csanád vezér téren folytatjuk utunkat. Makón már csak ennek a térnek a neve emlékeztet az ősi megyére. Pedig Szent Gellért legendájában az Ajtonyt legyőző Csanád vezérnek Szent István meghagyta, hogy ő legyen annak a vármegyének ispánja, és azt minden időkig nevezzék Csanád vármegyének. A Kossuthról elnevezett széles utca visz Újvárosra. A Csanád vezér tér kiszélesedő zöld övezetében alig észrevehetően húzódik meg az árvízi emlékmű, amelynek fölirata: Hála városunk védőinek az 1970-es árvízveszély elhárításáért! Ezen a téren az 1821. évi árvízkor egy méter magasan hömpölygött a Maros vize, a közelben álló sóház pajtáiban 10 600 bécsi mázsa só olvadt el. A gimnázium melletti József Attila utcatáblát Kocsis Imre makói születésű művész szokatlan módon helyezte el. Az ifjú költő első verseskötetének, a Szépség koldusának Békeffy György szegedi művész által tervezett borítóját ércbe öntve a járda aszfaltjába építette be. A József Attila utca 2. alatti ház falán a dr. Könyves Kolonics József (1884-1955) emléktábla a szegények ügyvédjének, a 48-as eszme hű strázsájának állított emléket születésnek 90. évfordulóján. Az utca jobb oldalán (József Attila utca 3.) találjuk a mozit. Előcsarnokában 1998-ban, Páger Antal születésének centenáriumán emléktáblát helyeztek el. Az intézmény ekkor vette föl a Páger Mozi nevet. A József Attila utcán jutunk el a Petőfi parkhoz(11). A bejárat közelében 1954-ben állították föl Petőfi Sándor mellszobrát, Nagy Gyula alkotását. Az eszperantó fát 1967-ben, Zamenhof halálának 50. évfordulóján ültették el a nemzetközi nyelv makói hívei, és kétnyelvű táblával jelölték meg. Az olimpiai játékok emlékkövét a város sportolói 1972-ben állították a XX. nyári olimpia emlékére. A Juhász Gyula emléktábla örökítette meg, hogy a költő 1913-17-ben makói tanárként a József Attila u. 13. alatt lakott Papp Balázsnénál, aki "barátságos otthont és pompás kosztot" biztosított számára. De térjünk vissza a Csanád vezér térre. A gimnáziumot(12) 1995-ben építették. József Attila bronz reliefjét, Herczeg Klára alkotását 1979-ben az előcsarnokban helyezték el. Vele szemben áll az első világháborúban elhalt tanárok és tanulók gránittáblája és az iskola építését megörökítő tábla. A kapu melletti homlokzaton két jeles növendéknek: József Attilának és Erdei Ferencnek, valamint Juhász Gyula tanárnak emléktáblája áll. Az iskola centenáriumi ünnepségén Gyulay Endre szeged-csanádi püspök áldotta meg a gimnázium építését hathatósan támogató Dessewffy Sándor püspök emléktábláját. A gimnázium előtti téren helyezték el a második világháborús emlékművet. Főalakja, a Keresztre támaszkodó katona Kiss Jenő, makói szobrász alkotása. A Papp Zoltán tervezte íves falon tüntették föl a második világháború makói hősi halottjainak és a polgári lakosság áldozatainak névsorát. Az emlékművet 1993. november 11-én Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke avatta föl. Mögötte állították föl 1996-ban, a forradalom negyvenedik évfordulóján a J. Balog Tünde tervezte, Szügyi László kivitelezte 1956-os emlékművet. A bárdolt felöletű, puritánságig egyszerű kopjafák erőt, monumentalitást és ünnepélyességet sugároznak. A széttört bilincs a zsarnokság fölötti győzelem jelképe. A Csanád vezér tér 13. alatti ház helyén állt Makai Emil (1870-1901) szülőháza. Rabbinak készült, de az újságírói pálya mellett kötött ki; a Fővárosi Lapok és A Hét segédszerkesztője. Korának ismert költője, drámaírója, műfordítója. Születésének centenáriumán állított emléktábla leleplezésén jelen volt Makainé József Etelka is.

A Püspöki rezidenciát és kápolnát(13) (Csanád vezér tér 12-14.) Kőszeghy László püspök építtette 1826-ban nyári lakás céljából. A lakosztályokat magába foglaló 44 méteres homlokzat tagoló elemei szabálytalan ritmusban törik meg az épület egyhangúságát. A műemlék jellegű, klasszicista stílusú épületnek a kápolna a hangsúlyos része. A négy vaskos dór oszloppal, erőteljes párkánnyal, timpanonnal és bádog födésű tornyával hívja föl magára a figyelmet. J. Balog Tünde - Rómában is bemutatott - Karácsony, Húsvét, Pünkösd textil kárpitja kellemesen illeszkedik a modernizált belső térbe. Az épület homlokzatán 1992-ben elhelyezett Szent Gellért Diákotthon táblát dr. Habsburg Ottó leplezte le.

A Lonovics József emléktáblát a feledhetetlen püspök (Ipolyi Arnold) emlékére, születésének 200. évfordulóján állították. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulóján helyezték el Horváth Mihály püspök és Róka József püspöki helynök emlékére a Fodor Ilda makói kerámikus domborművével ellátott emléktáblákat. A kápolna előtti téren az első makói artézi kút emlékére műkőből kicsinyített medencét készítettek, és itt állították föl a Kossuth utcai öntöttvas kútfigurát. A szemközti kis utcában helyezték el a Kecskeméti Ármin emléktáblát. A tudós rabbi (1874- 1944) megírta A zsidók egyetemes történetét, A zsidó a magyar regényirodalomban és A csanádmegyei zsidók történetét. 1931-től a szegedi egyetem magántanára volt. Iker gyerekei 1901-ben a közeli paplak épületében születtek. Kecskeméti Pál újságíró, Kaliforniában a szociológia professzora. Az Egyesült államokban szorosabb kapcsolatba kerül Bartók Bélával, amit a zeneköltő nyolc levele őriz számunkra. Kecskeméti György előbb tanár, majd a Pester Lloyd című német nyelvű, baloldali magyar lap munkatársa, sőt szerkesztője lesz. József Attila a Kecskeméti fiúkat Makón megismeri, később Vágó Mártánál sokat találkozik velük, leveleiben "Kecskéknek" nevezi őket. Befordulva a Barcsay utcába, az 5. sz. alatt találjuk a Páger Antal (1899-1986) emléktábláját. Az új játékstílust teremtő színész szülőháza helyén álló épületet halának 5. évfordulóján jelölték meg márvány táblával. A Csanád vezér tér a Kossuth utcával folytatódik. A 45. számú házon szerényen húzódik meg Galamb Ödön (1888-1944) márvány táblája. Gimnáziumi tanárként József Attila pártfogója volt, könyvet írt tanítványáról, leveleket és verseket közölt tőle. A Kossuth utca Újvárosra vezet, amely több szakaszban a 19. század első harmadában épült ki. Itt a város egyik alközpontja jött létre templomokkal, iskolákkal, vasútállomással, gyógyszertárral, 48-as olvasókörrel, artézi kutakkal, állatvásártérrel, szatócs boltokkal. Kiosztásakor egy nagy szabad teret is létrehoztak, amelyen később templomok épültek. Az újvárosi református templom(14) már 1882-ben elkészült. A romantikus stílusú templom élőépítményét négy kettőzött korinthoszi oszlop tartja. A hármas kapuzatnak megfelelően a főhomlokzatot három íves záródású ablak tagolja. A templombelső kiképzése viszont reneszánsz hatású. Az újvárosi katolikus templomot(15) Szent László tiszteletére 1913-ban Glattfelder Gyula püspök szentelte föl. Tervezését és kivitelezését - miként 1903-ban az evangélikus templomét is - Bánszky Mihály makói születésű építési vállalkozó végezte. Külső és belső megjelenésében sikeres neogótikus alkotás. A Vásárhelyi utca végén, a 89. szám alatt 1977-ben épült föl a hagymakutató állomás, amely az országban a maga nemében egyedülálló létesítmény. Itt végzik az új fajták előállítását és a fajta fönntartást. Valamennyi általuk kinemesített hagyma makói tulajdonságú. Dughagymáról termeszthető a Makói, a Makói Clíma Rezisztens, a Makói fehér; magvetéssel előállítható a Makói bronz és a Makói 104-es.

7. séta
A görög katolikus városrész

A Széchenyi térről az Úri utcán jutunk el a görög katolikus városrész főutcájához, az Erdélyi Vazul utcába. Az Úri utca 4. számú ház helyén állt Pulitzer József szülőháza, ahol 1987-ben, a sajtófejedelem születésének 140. évfordulóján emléktáblát helyeztek el. A reliefet Kiss Jenő szobrászművész készítette. A városháza Úri utca felöli oldalkertjében 1978-ban állították föl Telcs Ede (1872-1948) Hollósy Kornélia mellszobrát. A magyar csalogánynak nevezett művésznő, Erkel operáinak első népszerűsítője Lonovics József főispán hitveseként a volt megyeházán lakott. Diósszilágyi Sámuel literátor főorvos házában (Úri u. 14.) rendszeres vendég volt Móra Ferenc, akit tiszteletbeli makóiként tartottak számon. Erre emlékeztet a házon elhelyezett emléktábla. - Tovább haladva, jobbra esik a Templom közben a görög katolikus templom(16). A barokk stílusú, műemléki jellegű templomot 1778-ban építették. Az oldalhomlokzatot 3-3 vakolatkeretes ablak díszíti. A torony a templomtest elé épült, sarkait széles falsáv, lizéna tagolja. 1887-ben villám csapott a templomba. A belső teret 1928-ban Gróh Istvánnak (1867-1936), az Iparművészeti Főiskola tanárának tervei alapján a város festő fia, Torma Imre (1893-1954) festette ki. A hátsó székek rokokó, a padok copf, a szószék klasszicista stílusú. Egy szegény görög katolikus család sarja volt Erdélyi Vazul (1794- 1862), aki nagyváradi püspökként a román-magyar megbékélésért küzdött. Születésének 200. évfordulóján a parókia homlokzatát (Erdélyi püspök u. 9.) emléktáblával jelölték meg. A relief Kiss Jenő munkája. Jobbra, a Vásárhelyi utcába befordulva, az első saroknál (Deák Ferenc u.) volt az amerikai Ford-művek lerakata. Ennek homlokzatán helyezték el 1981-ben Galamb József (1881-1955) emléktábláját. A Ford művek mérnökeként tervezte meg az első futószalagon gyártott gépkocsit, a T modellt, amelyből több mint 15 millió készült. Az ő nevéhez fűződik a Fordson traktor megalkotása is. Az Erdélyi püspök utca vezet a görög katolikus temetőbe(17). A műemlék jellegű, klasszicista temetőkápolnát 1847-ben Erdélyi Vazul püspök szentelte föl. A temetőben nyugszanak az első világháborús magyar és második világháborúban elesett szovjet katonák. A kialakított kegyeleti helyen 1975-ben állították föl Hadik Magda Memento szobrát.

8. séta
Megyeház utca

A leszűkülő Főtér a Megyeház utcában folytatódik. Itt értelmiségiek és jómódú polgárok laktak. Folytatása, az Aradi utca a hagymások főutcája volt. A Megyeház utca bal oldalán, a 4. szám alatt épült föl 1981-ben a József Attila Múzeum(18). A monoton homlokzatot Varga Imre épületplasztikája töri meg. A református ótemető egykori kopjafái kapnak itt új tartalmat. Nem csupán a múzeum néprajzi jel-legére hívja föl a figyelmet, de a népélet tárgyait humanizálva az emberi munkát - a hagymakertész robotos életét - is érzékelteti. Munkába indulás (talicskakerék), a munkavégzés (vízimalom meghajtó gerendelye), a termés betakarítása (szüretelősajtár), a dolgos nap vége (lebukó nap, följövő hold) egyúttal egy emberi életet is kifejez. A kopjafák az idő múlását érzékeltetik. Az egyikre föl is van vésve: Rövid az élet. A múzeum földszinti időszaki kiállító terme alkalmi kiállításoknak ad helyet, az emeleten a város történetét bemutató állandó kiállítás várja az érdeklődőt. Az épület elé 1984-ben helyezték el Somogyi József (1916-1993) Megfáradt ember c. szobrát, amely nem pusztán József Attila versének illusztrációja, de kifejezője a költői pálya vélt kudarcainak, a be nem teljesült vágyaknak; de szimbóluma a messiási elhivatottságnak, a szebb jövőbe vetett hitnek. Miként a vers, a szobor is kettős mondanivaló hordozója. A múzeum udvarán állították föl a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere, Zala György (1858-1937) Erzsébet királyné szobrát. Az Arad főterét ékesítő alkotást Trianon után - levéltári iratokért cserébe - kapta meg Csanád megye. A szobrot 1991-ben a város díszpolgára, dr. Habsburg Ottó avatta föl. A múzeum udvarán vannak a városi skanzen épületei. A putri padlás nélküli, tapasztott tetejű viskó; az apátfalvi ház 20. század eleji életmódot bemutató tisztaszobából, konyhából és lakószobából álló épület; a kovács és bognár műhely a jellegzetes mezővárosi kismesterségek teljes eszközkészletét tárja a látogató elé; a rekonstruált Erdei Ferenc szülőház a hagymakiállításnak biztosít helyet. A múzeum szomszédságában (Kazinczy u. 6.) található a múzeum irodalmi kiállítóhelye, az Espersit-ház(19). A kiállítás bemutatja a József Attilát támogató, 48-as szemléletű baráti kört, Juhász Gyula és Móra Ferenc makói kötődését, valamint József Attila költői indulását. Az épület folyosója ad helyet a Makói Művésztelep állandó kiállításának. Kocsis Imre alkotta Espersit emlékfal érzékelteti az akkori polgári értelmiség igazról, szépről való álmodozását, forradalmiságát és közéleti szerepkörét. Az udvar hangulatához hozzátartozik Varga Imre József Attila kalapos szobra. AA szobor alkotója szinte jelenlévőként, szellemi izzásban varázsolja elénk a költőt. A kapu melletti falon Lapis András Dunánál c. domborműve sugallja a költő ma is időszerű gondolatát: Rendezni végre közös dolgainak. Történeti emlékhely a Hajnal u. 13. sz. ház. A Kossuth Lajos emléktábla örökíti meg, hogy 1849. augusztus 1-jén Sántha Sándor másodalispán vendégeként Kossuth itt tartózkodott. A táblán elhelyezett domborművet a debreceni és az aradi Kossuth szobor alkotója, Margó Ede (1872-1946) készítette. A Megyeház u. 12. előtti Juhász Gyula emlékfát, a védettséget élvező kocsányos tölgyet 1810 körül ültették. A Megyeház utca az Erdei Ferenc térbe torkollik. Erdei Ferenc szülőháza(20) a 9. sz. alatti épület. Egy szoba elbontásával kockaház épült elé. Az 1972-ben állított emléktáblára a reliefet Somogyi Árpád szobrász készítette. Erdei Ferenc portrészobrát, Rajki László alkotását 1996-ban állították föl. Az Aradi utca 116. szám alatt működő Baustúdium Szakközépiskola és Átképző Kft. épülete ad helyet a Hagymafesztivál rendezvényeinek.

Az Aradi utca a népek országútja. Valamikor Dózsa parasztvezér, 1849-ben osztrák, 1944-ben orosz hadak meneteltek rajta. Korunkra a 43-as főútvonal Nyugat-Európát Délkelet-Európával összekötő közlekedési folyosó (korridor).

Forrás:

5. séta
A Szép utca

Az északnyugati külső városrészeket a Marczibányi tér és a Szép utca köti össze a Főtérrel. Marczibányi István (1750-1810) a makói születésű irodalmat és a tudományt önzetlenül támogató mecénásról 1990-ben nevezték el a teret. A régi városháza mellett épült föl a fürdő(9). Kútját 1967-ben fúrták, akkori hőfoka 91 °C volt. Az Országos Közegészségügyi Intézet vizsgálata szerint igen sok szerves anyagot és oldott sót tartalmazó alkálihidrogénkarbonátos hévíz, amelynek fluorid-ion és metakovasav tartalma is jelentékeny. A makói termálvizet a Szociális és Egészségügyi Minisztérium 1988-ban gyógyvízzé nyilvánította. 1882-ben megindult a maszírozás, tangentor, galván és ingeráram kezelés; 1993-ban a szénsav-fürdő, örvényfürdő, elektromos kádfürdő. A makói gyógyvíz sikeresen alkalmazható degeneratív és mozgásszervi betegek kezelésére. A fürdő előtti parkban 1998-ban állították föl az egy törzsből kiágazó, majd újra összezáruló tölgyfából faragott Kapcsolatok szobrot. Kárpátalján élő, a millecentenáriumra a Vereckei-hágóban tervezett honfoglalási emlékmű tervezője, Matl Péter alkotta. A Szép utca felé tovább haladva, a jobb oldali sarkon (a Teleki László u. 5.) épült 1840 körül klasszicista stílusban a Lonovics-kúria. Utcanyitás miatt az épületet megcsonkították, ekkor sérült a klasszicizmus szimmetriája. A Teleki utcában jobbra, a harmadik házban született Eckhardt Tibor (1888- 1972) kisgazda politikus, diplomáciai küldetésben külföldre távozott államférfi. A szülőház falán elhelyezett emléktáblát 1992-ben dr.Habsburg Ottó, leplezte le. A Teleki utca kellemes hangulatát az árnyas gesztenyefák és a szecessziós polgárházak adják.A Teleki és a Szép utca sarkán 1928-ban készült el a rendőrkapitányság, mellette (Szép u. 2.) a következő évben neobarokk fölfogásban a mai Galamb József Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola. A Szép utca 6-8. alatti egykori Nyéky-Kristóffy-kúria klasszicista tagoló elemei az átépítések során sokat sérültek.

A Szép utca végén 1999-ben avatták föl Matl Péter kárpátaljai szobrászművész alkotta Rege a csodaszarvasról(10) játszóteret. Díszítő elemeit Arany Jánosnak hasonló című költeménye alapján a honfoglalás-kori magyar művészet formakincséből merítette. Minden játék egy-egy stilizált jelenet a versből.

6. séta
Újváros

A Főtérről a Csanád vezér téren folytatjuk utunkat. Makón már csak ennek a térnek a neve emlékeztet az ősi megyére. Pedig Szent Gellért legendájában az Ajtonyt legyőző Csanád vezérnek Szent István meghagyta, hogy ő legyen annak a vármegyének ispánja, és azt minden időkig nevezzék Csanád vármegyének. A Kossuthról elnevezett széles utca visz Újvárosra. A Csanád vezér tér kiszélesedő zöld övezetében alig észrevehetően húzódik meg az árvízi emlékmű, amelynek fölirata: Hála városunk védőinek az 1970-es árvízveszély elhárításáért! Ezen a téren az 1821. évi árvízkor egy méter magasan hömpölygött a Maros vize, a közelben álló sóház pajtáiban 10 600 bécsi mázsa só olvadt el. A gimnázium melletti József Attila utcatáblát Kocsis Imre makói születésű művész szokatlan módon helyezte el. Az ifjú költő első verseskötetének, a Szépség koldusának Békeffy György szegedi művész által tervezett borítóját ércbe öntve a járda aszfaltjába építette be. A József Attila utca 2. alatti ház falán a dr. Könyves Kolonics József (1884-1955) emléktábla a szegények ügyvédjének, a 48-as eszme hű strázsájának állított emléket születésnek 90. évfordulóján. Az utca jobb oldalán (József Attila utca 3.) találjuk a mozit. Előcsarnokában 1998-ban, Páger Antal születésének centenáriumán emléktáblát helyeztek el. Az intézmény ekkor vette föl a Páger Mozi nevet. A József Attila utcán jutunk el a Petőfi parkhoz(11). A bejárat közelében 1954-ben állították föl Petőfi Sándor mellszobrát, Nagy Gyula alkotását. Az eszperantó fát 1967-ben, Zamenhof halálának 50. évfordulóján ültették el a nemzetközi nyelv makói hívei, és kétnyelvű táblával jelölték meg. Az olimpiai játékok emlékkövét a város sportolói 1972-ben állították a XX. nyári olimpia emlékére. A Juhász Gyula emléktábla örökítette meg, hogy a költő 1913-17-ben makói tanárként a József Attila u. 13. alatt lakott Papp Balázsnénál, aki "barátságos otthont és pompás kosztot" biztosított számára. De térjünk vissza a Csanád vezér térre. A gimnáziumot(12) 1995-ben építették. József Attila bronz reliefjét, Herczeg Klára alkotását 1979-ben az előcsarnokban helyezték el. Vele szemben áll az első világháborúban elhalt tanárok és tanulók gránittáblája és az iskola építését megörökítő tábla. A kapu melletti homlokzaton két jeles növendéknek: József Attilának és Erdei Ferencnek, valamint Juhász Gyula tanárnak emléktáblája áll. Az iskola centenáriumi ünnepségén Gyulay Endre szeged-csanádi püspök áldotta meg a gimnázium építését hathatósan támogató Dessewffy Sándor püspök emléktábláját. A gimnázium előtti téren helyezték el a második világháborús emlékművet. Főalakja, a Keresztre támaszkodó katona Kiss Jenő, makói szobrász alkotása. A Papp Zoltán tervezte íves falon tüntették föl a második világháború makói hősi halottjainak és a polgári lakosság áldozatainak névsorát. Az emlékművet 1993. november 11-én Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke avatta föl. Mögötte állították föl 1996-ban, a forradalom negyvenedik évfordulóján a J. Balog Tünde tervezte, Szügyi László kivitelezte 1956-os emlékművet. A bárdolt felöletű, puritánságig egyszerű kopjafák erőt, monumentalitást és ünnepélyességet sugároznak. A széttört bilincs a zsarnokság fölötti győzelem jelképe. A Csanád vezér tér 13. alatti ház helyén állt Makai Emil (1870-1901) szülőháza. Rabbinak készült, de az újságírói pálya mellett kötött ki; a Fővárosi Lapok és A Hét segédszerkesztője. Korának ismert költője, drámaírója, műfordítója. Születésének centenáriumán állított emléktábla leleplezésén jelen volt Makainé József Etelka is.

A Püspöki rezidenciát és kápolnát(13) (Csanád vezér tér 12-14.) Kőszeghy László püspök építtette 1826-ban nyári lakás céljából. A lakosztályokat magába foglaló 44 méteres homlokzat tagoló elemei szabálytalan ritmusban törik meg az épület egyhangúságát. A műemlék jellegű, klasszicista stílusú épületnek a kápolna a hangsúlyos része. A négy vaskos dór oszloppal, erőteljes párkánnyal, timpanonnal és bádog födésű tornyával hívja föl magára a figyelmet. J. Balog Tünde - Rómában is bemutatott - Karácsony, Húsvét, Pünkösd textil kárpitja kellemesen illeszkedik a modernizált belső térbe. Az épület homlokzatán 1992-ben elhelyezett Szent Gellért Diákotthon táblát dr. Habsburg Ottó leplezte le.

A Lonovics József emléktáblát a feledhetetlen püspök (Ipolyi Arnold) emlékére, születésének 200. évfordulóján állították. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulóján helyezték el Horváth Mihály püspök és Róka József püspöki helynök emlékére a Fodor Ilda makói kerámikus domborművével ellátott emléktáblákat. A kápolna előtti téren az első makói artézi kút emlékére műkőből kicsinyített medencét készítettek, és itt állították föl a Kossuth utcai öntöttvas kútfigurát. A szemközti kis utcában helyezték el a Kecskeméti Ármin emléktáblát. A tudós rabbi (1874- 1944) megírta A zsidók egyetemes történetét, A zsidó a magyar regényirodalomban és A csanádmegyei zsidók történetét. 1931-től a szegedi egyetem magántanára volt. Iker gyerekei 1901-ben a közeli paplak épületében születtek. Kecskeméti Pál újságíró, Kaliforniában a szociológia professzora. Az Egyesült államokban szorosabb kapcsolatba kerül Bartók Bélával, amit a zeneköltő nyolc levele őriz számunkra. Kecskeméti György előbb tanár, majd a Pester Lloyd című német nyelvű, baloldali magyar lap munkatársa, sőt szerkesztője lesz. József Attila a Kecskeméti fiúkat Makón megismeri, később Vágó Mártánál sokat találkozik velük, leveleiben "Kecskéknek" nevezi őket. Befordulva a Barcsay utcába, az 5. sz. alatt találjuk a Páger Antal (1899-1986) emléktábláját. Az új játékstílust teremtő színész szülőháza helyén álló épületet halának 5. évfordulóján jelölték meg márvány táblával. A Csanád vezér tér a Kossuth utcával folytatódik. A 45. számú házon szerényen húzódik meg Galamb Ödön (1888-1944) márvány táblája. Gimnáziumi tanárként József Attila pártfogója volt, könyvet írt tanítványáról, leveleket és verseket közölt tőle. A Kossuth utca Újvárosra vezet, amely több szakaszban a 19. század első harmadában épült ki. Itt a város egyik alközpontja jött létre templomokkal, iskolákkal, vasútállomással, gyógyszertárral, 48-as olvasókörrel, artézi kutakkal, állatvásártérrel, szatócs boltokkal. Kiosztásakor egy nagy szabad teret is létrehoztak, amelyen később templomok épültek. Az újvárosi református templom(14) már 1882-ben elkészült. A romantikus stílusú templom élőépítményét négy kettőzött korinthoszi oszlop tartja. A hármas kapuzatnak megfelelően a főhomlokzatot három íves záródású ablak tagolja. A templombelső kiképzése viszont reneszánsz hatású. Az újvárosi katolikus templomot(15) Szent László tiszteletére 1913-ban Glattfelder Gyula püspök szentelte föl. Tervezését és kivitelezését - miként 1903-ban az evangélikus templomét is - Bánszky Mihály makói születésű építési vállalkozó végezte. Külső és belső megjelenésében sikeres neogótikus alkotás. A Vásárhelyi utca végén, a 89. szám alatt 1977-ben épült föl a hagymakutató állomás, amely az országban a maga nemében egyedülálló létesítmény. Itt végzik az új fajták előállítását és a fajta fönntartást. Valamennyi általuk kinemesített hagyma makói tulajdonságú. Dughagymáról termeszthető a Makói, a Makói Clíma Rezisztens, a Makói fehér; magvetéssel előállítható a Makói bronz és a Makói 104-es.

7. séta
A görög katolikus városrész

A Széchenyi térről az Úri utcán jutunk el a görög katolikus városrész főutcájához, az Erdélyi Vazul utcába. Az Úri utca 4. számú ház helyén állt Pulitzer József szülőháza, ahol 1987-ben, a sajtófejedelem születésének 140. évfordulóján emléktáblát helyeztek el. A reliefet Kiss Jenő szobrászművész készítette. A városháza Úri utca felöli oldalkertjében 1978-ban állították föl Telcs Ede (1872-1948) Hollósy Kornélia mellszobrát. A magyar csalogánynak nevezett művésznő, Erkel operáinak első népszerűsítője Lonovics József főispán hitveseként a volt megyeházán lakott. Diósszilágyi Sámuel literátor főorvos házában (Úri u. 14.) rendszeres vendég volt Móra Ferenc, akit tiszteletbeli makóiként tartottak számon. Erre emlékeztet a házon elhelyezett emléktábla. - Tovább haladva, jobbra esik a Templom közben a görög katolikus templom(16). A barokk stílusú, műemléki jellegű templomot 1778-ban építették. Az oldalhomlokzatot 3-3 vakolatkeretes ablak díszíti. A torony a templomtest elé épült, sarkait széles falsáv, lizéna tagolja. 1887-ben villám csapott a templomba. A belső teret 1928-ban Gróh Istvánnak (1867-1936), az Iparművészeti Főiskola tanárának tervei alapján a város festő fia, Torma Imre (1893-1954) festette ki. A hátsó székek rokokó, a padok copf, a szószék klasszicista stílusú. Egy szegény görög katolikus család sarja volt Erdélyi Vazul (1794- 1862), aki nagyváradi püspökként a román-magyar megbékélésért küzdött. Születésének 200. évfordulóján a parókia homlokzatát (Erdélyi püspök u. 9.) emléktáblával jelölték meg. A relief Kiss Jenő munkája. Jobbra, a Vásárhelyi utcába befordulva, az első saroknál (Deák Ferenc u.) volt az amerikai Ford-művek lerakata. Ennek homlokzatán helyezték el 1981-ben Galamb József (1881-1955) emléktábláját. A Ford művek mérnökeként tervezte meg az első futószalagon gyártott gépkocsit, a T modellt, amelyből több mint 15 millió készült. Az ő nevéhez fűződik a Fordson traktor megalkotása is. Az Erdélyi püspök utca vezet a görög katolikus temetőbe(17). A műemlék jellegű, klasszicista temetőkápolnát 1847-ben Erdélyi Vazul püspök szentelte föl. A temetőben nyugszanak az első világháborús magyar és második világháborúban elesett szovjet katonák. A kialakított kegyeleti helyen 1975-ben állították föl Hadik Magda Memento szobrát.

8. séta
Megyeház utca

A leszűkülő Főtér a Megyeház utcában folytatódik. Itt értelmiségiek és jómódú polgárok laktak. Folytatása, az Aradi utca a hagymások főutcája volt. A Megyeház utca bal oldalán, a 4. szám alatt épült föl 1981-ben a József Attila Múzeum(18). A monoton homlokzatot Varga Imre épületplasztikája töri meg. A református ótemető egykori kopjafái kapnak itt új tartalmat. Nem csupán a múzeum néprajzi jel-legére hívja föl a figyelmet, de a népélet tárgyait humanizálva az emberi munkát - a hagymakertész robotos életét - is érzékelteti. Munkába indulás (talicskakerék), a munkavégzés (vízimalom meghajtó gerendelye), a termés betakarítása (szüretelősajtár), a dolgos nap vége (lebukó nap, följövő hold) egyúttal egy emberi életet is kifejez. A kopjafák az idő múlását érzékeltetik. Az egyikre föl is van vésve: Rövid az élet. A múzeum földszinti időszaki kiállító terme alkalmi kiállításoknak ad helyet, az emeleten a város történetét bemutató állandó kiállítás várja az érdeklődőt. Az épület elé 1984-ben helyezték el Somogyi József (1916-1993) Megfáradt ember c. szobrát, amely nem pusztán József Attila versének illusztrációja, de kifejezője a költői pálya vélt kudarcainak, a be nem teljesült vágyaknak; de szimbóluma a messiási elhivatottságnak, a szebb jövőbe vetett hitnek. Miként a vers, a szobor is kettős mondanivaló hordozója. A múzeum udvarán állították föl a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere, Zala György (1858-1937) Erzsébet királyné szobrát. Az Arad főterét ékesítő alkotást Trianon után - levéltári iratokért cserébe - kapta meg Csanád megye. A szobrot 1991-ben a város díszpolgára, dr. Habsburg Ottó avatta föl. A múzeum udvarán vannak a városi skanzen épületei. A putri padlás nélküli, tapasztott tetejű viskó; az apátfalvi ház 20. század eleji életmódot bemutató tisztaszobából, konyhából és lakószobából álló épület; a kovács és bognár műhely a jellegzetes mezővárosi kismesterségek teljes eszközkészletét tárja a látogató elé; a rekonstruált Erdei Ferenc szülőház a hagymakiállításnak biztosít helyet. A múzeum szomszédságában (Kazinczy u. 6.) található a múzeum irodalmi kiállítóhelye, az Espersit-ház(19). A kiállítás bemutatja a József Attilát támogató, 48-as szemléletű baráti kört, Juhász Gyula és Móra Ferenc makói kötődését, valamint József Attila költői indulását. Az épület folyosója ad helyet a Makói Művésztelep állandó kiállításának. Kocsis Imre alkotta Espersit emlékfal érzékelteti az akkori polgári értelmiség igazról, szépről való álmodozását, forradalmiságát és közéleti szerepkörét. Az udvar hangulatához hozzátartozik Varga Imre József Attila kalapos szobra. AA szobor alkotója szinte jelenlévőként, szellemi izzásban varázsolja elénk a költőt. A kapu melletti falon Lapis András Dunánál c. domborműve sugallja a költő ma is időszerű gondolatát: Rendezni végre közös dolgainak. Történeti emlékhely a Hajnal u. 13. sz. ház. A Kossuth Lajos emléktábla örökíti meg, hogy 1849. augusztus 1-jén Sántha Sándor másodalispán vendégeként Kossuth itt tartózkodott. A táblán elhelyezett domborművet a debreceni és az aradi Kossuth szobor alkotója, Margó Ede (1872-1946) készítette. A Megyeház u. 12. előtti Juhász Gyula emlékfát, a védettséget élvező kocsányos tölgyet 1810 körül ültették. A Megyeház utca az Erdei Ferenc térbe torkollik. Erdei Ferenc szülőháza(20) a 9. sz. alatti épület. Egy szoba elbontásával kockaház épült elé. Az 1972-ben állított emléktáblára a reliefet Somogyi Árpád szobrász készítette. Erdei Ferenc portrészobrát, Rajki László alkotását 1996-ban állították föl. Az Aradi utca 116. szám alatt működő Baustúdium Szakközépiskola és Átképző Kft. épülete ad helyet a Hagymafesztivál rendezvényeinek.

Az Aradi utca a népek országútja. Valamikor Dózsa parasztvezér, 1849-ben osztrák, 1944-ben orosz hadak meneteltek rajta. Korunkra a 43-as főútvonal Nyugat-Európát Délkelet-Európával összekötő közlekedési folyosó (korridor). Forrás:

5. séta
A Szép utca

Az északnyugati külső városrészeket a Marczibányi tér és a Szép utca köti össze a Főtérrel. Marczibányi István (1750-1810) a makói születésű irodalmat és a tudományt önzetlenül támogató mecénásról 1990-ben nevezték el a teret. A régi városháza mellett épült föl a fürdő(9). Kútját 1967-ben fúrták, akkori hőfoka 91 °C volt. Az Országos Közegészségügyi Intézet vizsgálata szerint igen sok szerves anyagot és oldott sót tartalmazó alkálihidrogénkarbonátos hévíz, amelynek fluorid-ion és metakovasav tartalma is jelentékeny. A makói termálvizet a Szociális és Egészségügyi Minisztérium 1988-ban gyógyvízzé nyilvánította. 1882-ben megindult a maszírozás, tangentor, galván és ingeráram kezelés; 1993-ban a szénsav-fürdő, örvényfürdő, elektromos kádfürdő. A makói gyógyvíz sikeresen alkalmazható degeneratív és mozgásszervi betegek kezelésére. A fürdő előtti parkban 1998-ban állították föl az egy törzsből kiágazó, majd újra összezáruló tölgyfából faragott Kapcsolatok szobrot. Kárpátalján élő, a millecentenáriumra a Vereckei-hágóban tervezett honfoglalási emlékmű tervezője, Matl Péter alkotta. A Szép utca felé tovább haladva, a jobb oldali sarkon (a Teleki László u. 5.) épült 1840 körül klasszicista stílusban a Lonovics-kúria. Utcanyitás miatt az épületet megcsonkították, ekkor sérült a klasszicizmus szimmetriája. A Teleki utcában jobbra, a harmadik házban született Eckhardt Tibor (1888- 1972) kisgazda politikus, diplomáciai küldetésben külföldre távozott államférfi. A szülőház falán elhelyezett emléktáblát 1992-ben dr.Habsburg Ottó, leplezte le. A Teleki utca kellemes hangulatát az árnyas gesztenyefák és a szecessziós polgárházak adják.A Teleki és a Szép utca sarkán 1928-ban készült el a rendőrkapitányság, mellette (Szép u. 2.) a következő évben neobarokk fölfogásban a mai Galamb József Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola. A Szép utca 6-8. alatti egykori Nyéky-Kristóffy-kúria klasszicista tagoló elemei az átépítések során sokat sérültek.

A Szép utca végén 1999-ben avatták föl Matl Péter kárpátaljai szobrászművész alkotta Rege a csodaszarvasról(10) játszóteret. Díszítő elemeit Arany Jánosnak hasonló című költeménye alapján a honfoglalás-kori magyar művészet formakincséből merítette. Minden játék egy-egy stilizált jelenet a versből.

6. séta
Újváros

A Főtérről a Csanád vezér téren folytatjuk utunkat. Makón már csak ennek a térnek a neve emlékeztet az ősi megyére. Pedig Szent Gellért legendájában az Ajtonyt legyőző Csanád vezérnek Szent István meghagyta, hogy ő legyen annak a vármegyének ispánja, és azt minden időkig nevezzék Csanád vármegyének. A Kossuthról elnevezett széles utca visz Újvárosra. A Csanád vezér tér kiszélesedő zöld övezetében alig észrevehetően húzódik meg az árvízi emlékmű, amelynek fölirata: Hála városunk védőinek az 1970-es árvízveszély elhárításáért! Ezen a téren az 1821. évi árvízkor egy méter magasan hömpölygött a Maros vize, a közelben álló sóház pajtáiban 10 600 bécsi mázsa só olvadt el. A gimnázium melletti József Attila utcatáblát Kocsis Imre makói születésű művész szokatlan módon helyezte el. Az ifjú költő első verseskötetének, a Szépség koldusának Békeffy György szegedi művész által tervezett borítóját ércbe öntve a járda aszfaltjába építette be. A József Attila utca 2. alatti ház falán a dr. Könyves Kolonics József (1884-1955) emléktábla a szegények ügyvédjének, a 48-as eszme hű strázsájának állított emléket születésnek 90. évfordulóján. Az utca jobb oldalán (József Attila utca 3.) találjuk a mozit. Előcsarnokában 1998-ban, Páger Antal születésének centenáriumán emléktáblát helyeztek el. Az intézmény ekkor vette föl a Páger Mozi nevet. A József Attila utcán jutunk el a Petőfi parkhoz(11). A bejárat közelében 1954-ben állították föl Petőfi Sándor mellszobrát, Nagy Gyula alkotását. Az eszperantó fát 1967-ben, Zamenhof halálának 50. évfordulóján ültették el a nemzetközi nyelv makói hívei, és kétnyelvű táblával jelölték meg. Az olimpiai játékok emlékkövét a város sportolói 1972-ben állították a XX. nyári olimpia emlékére. A Juhász Gyula emléktábla örökítette meg, hogy a költő 1913-17-ben makói tanárként a József Attila u. 13. alatt lakott Papp Balázsnénál, aki "barátságos otthont és pompás kosztot" biztosított számára. De térjünk vissza a Csanád vezér térre. A gimnáziumot(12) 1995-ben építették. József Attila bronz reliefjét, Herczeg Klára alkotását 1979-ben az előcsarnokban helyezték el. Vele szemben áll az első világháborúban elhalt tanárok és tanulók gránittáblája és az iskola építését megörökítő tábla. A kapu melletti homlokzaton két jeles növendéknek: József Attilának és Erdei Ferencnek, valamint Juhász Gyula tanárnak emléktáblája áll. Az iskola centenáriumi ünnepségén Gyulay Endre szeged-csanádi püspök áldotta meg a gimnázium építését hathatósan támogató Dessewffy Sándor püspök emléktábláját. A gimnázium előtti téren helyezték el a második világháborús emlékművet. Főalakja, a Keresztre támaszkodó katona Kiss Jenő, makói szobrász alkotása. A Papp Zoltán tervezte íves falon tüntették föl a második világháború makói hősi halottjainak és a polgári lakosság áldozatainak névsorát. Az emlékművet 1993. november 11-én Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke avatta föl. Mögötte állították föl 1996-ban, a forradalom negyvenedik évfordulóján a J. Balog Tünde tervezte, Szügyi László kivitelezte 1956-os emlékművet. A bárdolt felöletű, puritánságig egyszerű kopjafák erőt, monumentalitást és ünnepélyességet sugároznak. A széttört bilincs a zsarnokság fölötti győzelem jelképe. A Csanád vezér tér 13. alatti ház helyén állt Makai Emil (1870-1901) szülőháza. Rabbinak készült, de az újságírói pálya mellett kötött ki; a Fővárosi Lapok és A Hét segédszerkesztője. Korának ismert költője, drámaírója, műfordítója. Születésének centenáriumán állított emléktábla leleplezésén jelen volt Makainé József Etelka is.

A Püspöki rezidenciát és kápolnát(13) (Csanád vezér tér 12-14.) Kőszeghy László püspök építtette 1826-ban nyári lakás céljából. A lakosztályokat magába foglaló 44 méteres homlokzat tagoló elemei szabálytalan ritmusban törik meg az épület egyhangúságát. A műemlék jellegű, klasszicista stílusú épületnek a kápolna a hangsúlyos része. A négy vaskos dór oszloppal, erőteljes párkánnyal, timpanonnal és bádog födésű tornyával hívja föl magára a figyelmet. J. Balog Tünde - Rómában is bemutatott - Karácsony, Húsvét, Pünkösd textil kárpitja kellemesen illeszkedik a modernizált belső térbe. Az épület homlokzatán 1992-ben elhelyezett Szent Gellért Diákotthon táblát dr. Habsburg Ottó leplezte le.

A Lonovics József emléktáblát a feledhetetlen püspök (Ipolyi Arnold) emlékére, születésének 200. évfordulóján állították. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulóján helyezték el Horváth Mihály püspök és Róka József püspöki helynök emlékére a Fodor Ilda makói kerámikus domborművével ellátott emléktáblákat. A kápolna előtti téren az első makói artézi kút emlékére műkőből kicsinyített medencét készítettek, és itt állították föl a Kossuth utcai öntöttvas kútfigurát. A szemközti kis utcában helyezték el a Kecskeméti Ármin emléktáblát. A tudós rabbi (1874- 1944) megírta A zsidók egyetemes történetét, A zsidó a magyar regényirodalomban és A csanádmegyei zsidók történetét. 1931-től a szegedi egyetem magántanára volt. Iker gyerekei 1901-ben a közeli paplak épületében születtek. Kecskeméti Pál újságíró, Kaliforniában a szociológia professzora. Az Egyesült államokban szorosabb kapcsolatba kerül Bartók Bélával, amit a zeneköltő nyolc levele őriz számunkra. Kecskeméti György előbb tanár, majd a Pester Lloyd című német nyelvű, baloldali magyar lap munkatársa, sőt szerkesztője lesz. József Attila a Kecskeméti fiúkat Makón megismeri, később Vágó Mártánál sokat találkozik velük, leveleiben "Kecskéknek" nevezi őket. Befordulva a Barcsay utcába, az 5. sz. alatt találjuk a Páger Antal (1899-1986) emléktábláját. Az új játékstílust teremtő színész szülőháza helyén álló épületet halának 5. évfordulóján jelölték meg márvány táblával. A Csanád vezér tér a Kossuth utcával folytatódik. A 45. számú házon szerényen húzódik meg Galamb Ödön (1888-1944) márvány táblája. Gimnáziumi tanárként József Attila pártfogója volt, könyvet írt tanítványáról, leveleket és verseket közölt tőle. A Kossuth utca Újvárosra vezet, amely több szakaszban a 19. század első harmadában épült ki. Itt a város egyik alközpontja jött létre templomokkal, iskolákkal, vasútállomással, gyógyszertárral, 48-as olvasókörrel, artézi kutakkal, állatvásártérrel, szatócs boltokkal. Kiosztásakor egy nagy szabad teret is létrehoztak, amelyen később templomok épültek. Az újvárosi református templom(14) már 1882-ben elkészült. A romantikus stílusú templom élőépítményét négy kettőzött korinthoszi oszlop tartja. A hármas kapuzatnak megfelelően a főhomlokzatot három íves záródású ablak tagolja. A templombelső kiképzése viszont reneszánsz hatású. Az újvárosi katolikus templomot(15) Szent László tiszteletére 1913-ban Glattfelder Gyula püspök szentelte föl. Tervezését és kivitelezését - miként 1903-ban az evangélikus templomét is - Bánszky Mihály makói születésű építési vállalkozó végezte. Külső és belső megjelenésében sikeres neogótikus alkotás. A Vásárhelyi utca végén, a 89. szám alatt 1977-ben épült föl a hagymakutató állomás, amely az országban a maga nemében egyedülálló létesítmény. Itt végzik az új fajták előállítását és a fajta fönntartást. Valamennyi általuk kinemesített hagyma makói tulajdonságú. Dughagymáról termeszthető a Makói, a Makói Clíma Rezisztens, a Makói fehér; magvetéssel előállítható a Makói bronz és a Makói 104-es.

7. séta
A görög katolikus városrész

A Széchenyi térről az Úri utcán jutunk el a görög katolikus városrész főutcájához, az Erdélyi Vazul utcába. Az Úri utca 4. számú ház helyén állt Pulitzer József szülőháza, ahol 1987-ben, a sajtófejedelem születésének 140. évfordulóján emléktáblát helyeztek el. A reliefet Kiss Jenő szobrászművész készítette. A városháza Úri utca felöli oldalkertjében 1978-ban állították föl Telcs Ede (1872-1948) Hollósy Kornélia mellszobrát. A magyar csalogánynak nevezett művésznő, Erkel operáinak első népszerűsítője Lonovics József főispán hitveseként a volt megyeházán lakott. Diósszilágyi Sámuel literátor főorvos házában (Úri u. 14.) rendszeres vendég volt Móra Ferenc, akit tiszteletbeli makóiként tartottak számon. Erre emlékeztet a házon elhelyezett emléktábla. - Tovább haladva, jobbra esik a Templom közben a görög katolikus templom(16). A barokk stílusú, műemléki jellegű templomot 1778-ban építették. Az oldalhomlokzatot 3-3 vakolatkeretes ablak díszíti. A torony a templomtest elé épült, sarkait széles falsáv, lizéna tagolja. 1887-ben villám csapott a templomba. A belső teret 1928-ban Gróh Istvánnak (1867-1936), az Iparművészeti Főiskola tanárának tervei alapján a város festő fia, Torma Imre (1893-1954) festette ki. A hátsó székek rokokó, a padok copf, a szószék klasszicista stílusú. Egy szegény görög katolikus család sarja volt Erdélyi Vazul (1794- 1862), aki nagyváradi püspökként a román-magyar megbékélésért küzdött. Születésének 200. évfordulóján a parókia homlokzatát (Erdélyi püspök u. 9.) emléktáblával jelölték meg. A relief Kiss Jenő munkája. Jobbra, a Vásárhelyi utcába befordulva, az első saroknál (Deák Ferenc u.) volt az amerikai Ford-művek lerakata. Ennek homlokzatán helyezték el 1981-ben Galamb József (1881-1955) emléktábláját. A Ford művek mérnökeként tervezte meg az első futószalagon gyártott gépkocsit, a T modellt, amelyből több mint 15 millió készült. Az ő nevéhez fűződik a Fordson traktor megalkotása is. Az Erdélyi püspök utca vezet a görög katolikus temetőbe(17). A műemlék jellegű, klasszicista temetőkápolnát 1847-ben Erdélyi Vazul püspök szentelte föl. A temetőben nyugszanak az első világháborús magyar és második világháborúban elesett szovjet katonák. A kialakított kegyeleti helyen 1975-ben állították föl Hadik Magda Memento szobrát.

8. séta
Megyeház utca

A leszűkülő Főtér a Megyeház utcában folytatódik. Itt értelmiségiek és jómódú polgárok laktak. Folytatása, az Aradi utca a hagymások főutcája volt. A Megyeház utca bal oldalán, a 4. szám alatt épült föl 1981-ben a József Attila Múzeum(18). A monoton homlokzatot Varga Imre épületplasztikája töri meg. A református ótemető egykori kopjafái kapnak itt új tartalmat. Nem csupán a múzeum néprajzi jel-legére hívja föl a figyelmet, de a népélet tárgyait humanizálva az emberi munkát - a hagymakertész robotos életét - is érzékelteti. Munkába indulás (talicskakerék), a munkavégzés (vízimalom meghajtó gerendelye), a termés betakarítása (szüretelősajtár), a dolgos nap vége (lebukó nap, följövő hold) egyúttal egy emberi életet is kifejez. A kopjafák az idő múlását érzékeltetik. Az egyikre föl is van vésve: Rövid az élet. A múzeum földszinti időszaki kiállító terme alkalmi kiállításoknak ad helyet, az emeleten a város történetét bemutató állandó kiállítás várja az érdeklődőt. Az épület elé 1984-ben helyezték el Somogyi József (1916-1993) Megfáradt ember c. szobrát, amely nem pusztán József Attila versének illusztrációja, de kifejezője a költői pálya vélt kudarcainak, a be nem teljesült vágyaknak; de szimbóluma a messiási elhivatottságnak, a szebb jövőbe vetett hitnek. Miként a vers, a szobor is kettős mondanivaló hordozója. A múzeum udvarán állították föl a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere, Zala György (1858-1937) Erzsébet királyné szobrát. Az Arad főterét ékesítő alkotást Trianon után - levéltári iratokért cserébe - kapta meg Csanád megye. A szobrot 1991-ben a város díszpolgára, dr. Habsburg Ottó avatta föl. A múzeum udvarán vannak a városi skanzen épületei. A putri padlás nélküli, tapasztott tetejű viskó; az apátfalvi ház 20. század eleji életmódot bemutató tisztaszobából, konyhából és lakószobából álló épület; a kovács és bognár műhely a jellegzetes mezővárosi kismesterségek teljes eszközkészletét tárja a látogató elé; a rekonstruált Erdei Ferenc szülőház a hagymakiállításnak biztosít helyet. A múzeum szomszédságában (Kazinczy u. 6.) található a múzeum irodalmi kiállítóhelye, az Espersit-ház(19). A kiállítás bemutatja a József Attilát támogató, 48-as szemléletű baráti kört, Juhász Gyula és Móra Ferenc makói kötődését, valamint József Attila költői indulását. Az épület folyosója ad helyet a Makói Művésztelep állandó kiállításának. Kocsis Imre alkotta Espersit emlékfal érzékelteti az akkori polgári értelmiség igazról, szépről való álmodozását, forradalmiságát és közéleti szerepkörét. Az udvar hangulatához hozzátartozik Varga Imre József Attila kalapos szobra. AA szobor alkotója szinte jelenlévőként, szellemi izzásban varázsolja elénk a költőt. A kapu melletti falon Lapis András Dunánál c. domborműve sugallja a költő ma is időszerű gondolatát: Rendezni végre közös dolgainak. Történeti emlékhely a Hajnal u. 13. sz. ház. A Kossuth Lajos emléktábla örökíti meg, hogy 1849. augusztus 1-jén Sántha Sándor másodalispán vendégeként Kossuth itt tartózkodott. A táblán elhelyezett domborművet a debreceni és az aradi Kossuth szobor alkotója, Margó Ede (1872-1946) készítette. A Megyeház u. 12. előtti Juhász Gyula emlékfát, a védettséget élvező kocsányos tölgyet 1810 körül ültették. A Megyeház utca az Erdei Ferenc térbe torkollik. Erdei Ferenc szülőháza(20) a 9. sz. alatti épület. Egy szoba elbontásával kockaház épült elé. Az 1972-ben állított emléktáblára a reliefet Somogyi Árpád szobrász készítette. Erdei Ferenc portrészobrát, Rajki László alkotását 1996-ban állították föl. Az Aradi utca 116. szám alatt működő Baustúdium Szakközépiskola és Átképző Kft. épülete ad helyet a Hagymafesztivál rendezvényeinek.

Az Aradi utca a népek országútja. Valamikor Dózsa parasztvezér, 1849-ben osztrák, 1944-ben orosz hadak meneteltek rajta. Korunkra a 43-as főútvonal Nyugat-Európát Délkelet-Európával összekötő közlekedési folyosó (korridor). Forrás:http://www.szentgellertborhaz.hu/latnivalok.html