Makó

A város rengeteg sokszínű idegenforgalmi látványossággal várja az idelátogatókat. A természeti értékek közül a Marosi ártér, a gyógyiszap és a termálvíz a legjelentősebb, a vendégek a helyi fürdőben élvezhetik jótékony hatásukat. Építészeti értékei között vannak klasszicista, barokk, eklektikus épületek, de a modern építészet is képviselteti magát a Makovecz Imre tervezte épületeivel.

Makó 2004-ben Magyarország legvirágosabb városa verseny első helyezését nyerte el. 2005-ben Európa ezüstérmes virágos városa lett.Gasztronómiai szempontból a makói vöröshagyma nemzetközileg is elismert és keresett termék, az ehhez kapcsolódó termékek (hagymapálinka, hagymás kenyér) szintén növelik a város ismertségét.

LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK

A város főtere Széchenyi tér Szeged, Arad és Hódmezővásárhely felöli utak találkozásánál jött létre. A Széchenyi tér korábbi hangulata Féja Gézát is megragadta, szerinte ugyanis a főtér "oly szép, széles ömlésű, mintha nagy tó volna.

A Szeged felöl érkezőket a Korona Szálló impozáns épülete fogadja. A nagytermet magába foglaló középső, kiugró szakasza tömeghatásával, a hozzá épült két szárny harmonikus higgadtságával, kváderozott homlokzatával Makó legszebb eklektikus épületévé teszi.

A Korona előtti téren áll a Hősi emlékmű, amelyet az első világháborúban elesett makói hősök emlékére állítottak. Az emlékmű szobrait Pásztor János (1881-1945) Hódmezővásárhelyen letelepedett szobrász készítette.

A szökőkút közelében kialakított pihenőparkban állítják föl Sütő Ferenc pécsi művész hagyma szobrát; a hagymafej kibontott leveleiből magasba szökkenő szár az alapzatra árnyékot vetve jelöli ki a város jeles napjait.

Innen tovább haladva érkezünk el a József Attila Könyvtárhoz, amelyet Batka István Ybl-díjas, makói születésű építész tervezett. A korszerű könyvtárat 1971-ben avatták föl. Belső udvarának hangulatát a szépségében elmerengő Kavicson ülő lány Tóth Valéria 1975-ben fölavatott szobra adja. A Főtér középső háromszögletű terén áll József Attila szobra. Az ifjú költő Makót szellemi szülőföldjének tekintette.

A város monumentális középülete, a városháza eredetileg Csanád megye székháza volt. 1780-ban Vertics József földmérő tervei szerint épült egy klasszicista stílusú megyeháza, de miután szűknek bizonyult, az alapfalak megerősítésével Giba Antal földmérő tervei szerint 1839-ben készült el az új széképület.

A városháza előtti téren áll Kossuth Lajos szobra. Makón különösen nagy Kossuth kultusz alakult ki. A helyi képviselő-testület 1861-ben tiszteletbeli taggá, 1887-ben a város díszpolgárává választotta.

A Főtér átépítésekor egyetlen épületnek kegyelmeztek, a Makói Takarékpénztár székházának, a mai Kaszinónak (Széchenyi tér 25.). Csúcsíves ablakaival, tört vonalú kupolájával, konzolon nyugvó zárt erkélyével kellemes hatást kelt. A makói historizmus legszebb világi épülete.

A Csipkeházak előtti szoborparkban elsőnek a város nagy fia, Pulitzer József (1847-1911) vonásait megörökítő portrét Kiss Jenő makói szobrász alkotását az újságíró-fejedelem születésének 150. évfordulóján, 1997. április 10-én helyezték el.

A Főtér nyugati felét lezáró régi városháza Koczka Ferdinánd szolnoki építőmester tervei szerint 1854-59-ben épült. Korának romantikus stílusirányzata különösen jól érvényesül a homlokzat középső szakaszán.

A régi városházát keskeny utca választja el a Bérpalotától (Széchenyi tér 8.). Helyén állt a püspök földesúr nagy magtára, a granárium. Kezelője a kasznár volt, így az épületet granáriumnak, kasznárlaknak, kasznári kvártélynak nevezték.

Utunk a városközpontból a Posta és a Hunyadi utcán vezet Makó ősi városrészébe, a reformátusok lakta régi nevén Szentlőrincre. A Posta utcát 1924-ben nyitották. Itt épült föl négy évvel később a díszes oromzatú, neobarokk stílusú Posta-palota. A baloldalon áll a Makovecz Imre által tervezett Hagymaház. Rendeltetése szerint Thalia papjainak temploma.

A Hunyadi utcán jutunk el a református ótemplom méltóságteljességet sugárzó épületéhez. A város újjátelepülése óta ez a terület volt a református városrész centruma. A vele szomszédos (Kálvin tér 7.), Bethlen István nevét viselő református polgári fiúiskola a Klebelsberg Kuno iskolaépítés keretében 1927-ben készült el. Ma részét képezi a Kálvin téri Belvárosi Általános Iskolának.

A Szegedi utca, a 43-as főút vezet a Maroshoz. A mai vasúti hidat Kossalka János (1872-1944) műegyetemi tanár tervezte, 1925-ben adták át a forgalomnak. A majálisokat a strandhoz vezető út füves térségén tartják. Az út végén üdülőtelep alakult ki. Itt áll a vadászház. A marosi strand a helybeliek kedvenc fürdőhelye.

A Főtérről a katolikusok lakta városrészbe a Szegedi utcán jutunk. A Szegedi utcán elindulva bal oldalon az egykori polgári leányiskola emeletes épülete hívja föl magára a figyelmet, amelyben ma a Belvárosi Általános Iskola ének-zenei tagozata működik.

Ha bekanyarodunk az Árpád utcára, már az egykori katolikus városrészben vagyunk, amelyet Bujáknak neveztek. A Szent István tér jobb sarkán a József Attila Termelőszövetkezet székházát találjuk. Ennek helyén állt egykor a katolikus kántorlak, amelyben 1806-tól 1812-ig a magyar nemzeti színtársulat megteremtője, Kelemen László lakott.

A Szent István téren áll az első szent királyunkról elnevezett plébánia templom. A barokk stílusú műemlék templomot 1772-ben szentelték föl. A templomudvarban, az apszis közelében helyezték el Makó legrégibb a helyiek által kőképnek nevezett műemlék jellegű Szűz Mária szobrot.

A teret északról az egykori Klebelsberg Kuno nevét viselő katolikus polgári fiúiskola, a mai Szent István Egyházi Gimnázium és Általános Iskola zárja le. A neobarokk stílusú iskola 1927-33-ban épült.

Aki a népi építészeti emlékek iránt érdeklődik, elsétálhat az Iskola u. 15. számú parasztházhoz, amely tömeghatásában és megjelenésében tisztán őrzi 19. század eleji népi építészeti hagyományainkat.

Az Apafi utcán jutunk el az 1906-ban épült kórházhoz (Kórház u. 2.) és az 1971-ben átadott központi rendelőintézethez. Továbbhaladva a Kálvária utcán, a 30. szám alatt találjuk a Máriás-házat. Az oromzati fülkébe egy festett szobrot helyeztek, amely Máriát, mint napba öltözött asszonyt ábrázolja.

Az utca bal oldalán keskeny út vezet a katolikus temetőbe. Az út tengelyében áll az 1829-ben, klasszicista stílusban épült, Szent Anna tiszteletére fölszentelt, műemléki jellegűnek minősített kápolna.

Makó ősi szakrális helye a Kálvária domb, ide jártak a török hódoltság idején a szegedi ferences barátok a katolikus hívek lelki gondozására. Itt áll a város legrégibb épülete, az 1734-ben barokk stílusban emelt, műemlék jellegű kálvária kápolna, melynek néprajzi értékű szakrális kincse az öltöztető Mária-szobor (skapuláré-szobor) és a szentsíri két deszka-katona.

Az északnyugati külső városrészeket a Marczibányi tér és a Szép utca köti össze a Főtérrel. A régi városháza mellett épült föl a fürdő. Kútját 1967-ben fúrták, akkori hőfoka 91 °C volt. A makói termálvizet a Szociális és Egészségügyi Minisztérium 1988-ban gyógyvízzé nyilvánította.

A Szép utca felé tovább haladva, a jobb oldali sarkon (a Teleki László u. 5.) épült 1840 körül klasszicista stílusban a Lonovics-kúria. A Teleki utca kellemes hangulatát az árnyas gesztenyefák és a szecessziós polgárházak adják.

A Teleki és a Szép utca sarkán 1928-ban készült el a rendőrkapitányság, mellette (Szép u. 2.) a következő évben neobarokk fölfogásban a mai Galamb József Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola.

A Szép utca végén 1999-ben avatták föl Matl Péter kárpátaljai szobrászművész alkotta Rege a csodaszarvasról játszóteret. Díszítő elemeit Arany Jánosnak hasonló című költeménye alapján a honfoglalás-kori magyar művészet formakincséből merítette.

A Főtérről a Csanád vezér téren folytatjuk utunkat. Kossuthról elnevezett széles utca visz Újvárosra. Az utca jobb oldalán (József Attila utca 3.) találjuk a mozit. Előcsarnokában 1998-ban, Páger Antal születésének centenáriumán emléktáblát helyeztek el. Az intézmény ekkor vette föl a Páger Mozi nevet. A József Attila utcán jutunk el a Petőfi parkhoz.

A gimnáziumot 1995-ben építették. József Attila bronz reliefjét, Herczeg Klára alkotását 1979-ben az előcsarnokban helyezték el. A kapu melletti homlokzaton két jeles növendéknek: József Attilának és Erdei Ferencnek, valamint Juhász Gyula tanárnak emléktáblája áll.

A Püspöki rezidenciát és kápolnát (Csanád vezér tér 12-14.) Kőszeghy László püspök építtette 1826-ban nyári lakás céljából. A kápolna előtti téren az első makói artézi kút emlékére műkőből kicsinyített medencét készítettek, és itt állították föl a Kossuth utcai öntöttvas kútfigurát.

Befordulva a Barcsay utcába, az 5. sz. alatt találjuk a Páger Antal (1899-1986) emléktábláját. Az új játékstílust teremtő színész szülőháza helyén álló épületet halának 5. évfordulóján jelölték meg márvány táblával.

A Kossuth utca Újvárosra vezet, amely több szakaszban a 19. század első harmadában épült ki. Itt a város egyik alközpontja jött létre templomokkal, iskolákkal, vasútállomással, gyógyszertárral, 48-as olvasókörrel, artézi kutakkal, állatvásártérrel, szatócs boltokkal. Kiosztásakor egy nagy szabad teret is létrehoztak, amelyen később templomok épültek. Az újvárosi református templom már 1882-ben elkészült.

Az újvárosi katolikus templomot Szent László tiszteletére 1913-ban Glattfelder Gyula püspök szentelte föl. A Vásárhelyi utca végén, a 89. szám alatt 1977-ben épült föl a hagymakutató állomás, amely az országban a maga nemében egyedülálló létesítmény. Itt végzik az új fajták előállítását és a fajta fönntartást.

A Széchenyi térről az Úri utcán jutunk el a görög katolikus városrész főutcájához, az Erdélyi Vazul utcába. Az Úri utca 4. számú ház helyén állt Pulitzer József szülőháza, ahol 1987-ben, a sajtófejedelem születésének 140. évfordulóján emléktáblát helyeztek el.

Tovább haladva, jobbra esik a Templom közben a görög katolikus templom. A barokk stílusú, műemléki jellegű templomot 1778-ban építették. Az Erdélyi püspök utca vezet a görög katolikus temetőbe. A műemlék jellegű, klasszicista temetőkápolnát 1847-ben Erdélyi Vazul püspök szentelte föl.

A leszűkülő Főtér a Megyeház utcában folytatódik. A Megyeház utca bal oldalán, a 4. szám alatt épült föl 1981-ben a József Attila Múzeum. A múzeum udvarán vannak a városi skanzen épületei. A múzeum szomszédságában (Kazinczy u. 6.) található a múzeum irodalmi kiállítóhelye, az Espersit-ház. Az épület folyosója ad helyet a Makói Művésztelep állandó kiállításának.

A Megyeház utca az Erdei Ferenc térbe torkollik. Erdei Ferenc szülőháza a 9. sz. alatti épület. Az Aradi utca a népek országútja. Valamikor Dózsa parasztvezér, 1849-ben osztrák, 1944-ben orosz hadak meneteltek rajta.

FÜRDŐKULTÚRA

A Termál- és Gyógyfürdő egy makói fürdő-, élmény- és wellnessközpont, a város legjelentősebb turisztikai vonzereje, egyben az ország egyik gyógyászati centruma. A termálvizet 1988-ban nyilvánították gyógyvízzé. 1963-ban megnyílt az első tisztasági fürdő Makón, a gyógyrészleg 1982-ben indult.

1994-ben vízforgatóssá vált a feszített víztükrű medence, 2002-ben megépült az élménymedence Makovecz Imre tervei alapján. Két évvel később átadásra került a csúszda, és a hozzá tartozó érkező medence. 2007-ben Csernyus Lőrinc, Makovecz Imre munkatársa tervei szerint felépült a legújabb tanuszoda komplexum. Vele egy új melegvizes termálkútat is fúrtak, a kültéri medence mellé pedig egy impozáns, fogadóépület is felépült, amelyben lehetőség van úszásra és a wellnesselemek kipróbálására.

Makó a hagymatermesztők és kereskedők városa volt. A makói vöröshagyma-fajta népi nemesítés magas iskolájának eredményeként született meg, és ma már hungarikum. A makói vöröshagymát minden más vöröshagymától megkülönböztethető jellegű gazdag íz, magas fűszerezési érték jellemzi, felhasználása rendkívül sokoldalú. Szintén kiváló minőségű a makói fokhagyma, amelyről a makói levéltárban őrzött legrégibb irat 1755-ből származik.