Szeretettel köszöntelek a Makói életképek közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Makói életképek vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Makói életképek közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Makói életképek vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Makói életképek közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Makói életképek vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Makói életképek közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Makói életképek vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek
A hagymás lepény
Észak-kínai földművesétel, a helyiek reggeli gyanánt eszik. Utcán át is árusítják, sőt. Jellegében tökéletesen megfelel a mi fokhagymás lángosunknak, eképp is kell kezelni. Származási helyétől eltekintve a világon semmi különös vagy egzotikus nincs benne: búzalisztből gyúrt tészta, újhagymával, kisütve. (Azért újhagyma, mert Keleten, nem lévén hagyományos, palearktikus hagyma, újhagymát használnak mindenhez.) A hozzávalók, tíz lepényre kiszámolva: 225 gr sima búzaliszt, másfél deci meleg (forró) víz, két-három szál újhagyma apróra vágva, só, valami növényolaj (Kínában szezám- vagy szójaolajat használnak, idehaza megteszi a napraforgóolaj is - mégis, ha mód van a beszerzésre, nagyon javaslom a szezámolajat).
kinyújtva, lehagymázva, egészben
A lisztet tálba öntjük, hozzáadunk egy deci forró vizet, és elkezdjük keverni (a forró víztől ruganyosabb lesz a tészta). Mikor összeáll, és már idegesítően ragad, beleöntjük a maradék vizet, tovább keverjük. Ha szükséges - lisztje válogatja - öntünk hozzá még egy kevés vizet, most már lehet hideget is. Teljesen homogénné gyúrjuk, laza, puha, könnyen nyújtható tésztagombócot kell kapjunk. A kész gombócot nedves konyharuhával letakarjuk és legalább tíz percig hagyjuk pihenni. Ha kipihente magát :), lelisztezett gyúrófelületen a képen látható téglalappá nyújtjuk, másfél milliméter vastagságúra. Tollal szétkenünk rajta egy-másfél evőkanál olajat, és megszórjuk az apróra vágott hagymával. Most a tésztanégyszöget alulról felfelé - óvatosan, hogy ne szakadjon - hurkává görgetjük. A hurkából 5 centi átmérőjű darabokat vágunk, és a darabokat egyenként előbb gombócra gyúrva, majd kinyújtva, lepényre formázzuk. Serpenyőben, kisebb lángon, serpenyőnként egy evőkanál olajon kisütjük két oldalán. Gyermekeim ilyenkor átmennek a szólásmondásbéli tolvajba, aki tudvalevőleg a forró zsírból is kilopja a hurkát. Ebből még sosem tudtam eleget készíteni
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!